Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

40 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. teri végrehajtási utasítás 76. §-ának u2. bekezdése alapján jogosan igényelheti, hogy a felpénzből az üzleti kiadások fedezésére fordított összeg a mérlegszerű nyereségből levonassék, mert hiszen a vállalat azáltal, hogy a felpénzből az üzleti kiadásokat fedezte, a mérleg egyenlegét az adómentes bevétel terhére kedvezőbbé tette. A jelen esetben a felpénzből fedezett kiadások a következő három csoportba oszthatók: a részényesek által megtérítendő 5% kamatok címén 27.000,000 K-át, részvénykibocsátási illeték címén 144.000,000 K-át és az új részvények kibocsátásával kapcsolatos nyomdaköltségek, munkadíjak és egyéb kiadások címén 129.000,000 koronát számolt el a vállalat, amely összegből a 129.000,000 K levonását igényli, mint a felpénzből fedezett olyan üzleti kiadásokat, amelyek az adóalapot nem emelhetik. Miután a panaszhoz csatolt könyvkivonatok szerint a szóbanforgó 129.000,000 K levonható üzleti kiadásokra fordíttatott a felpénzből, a panasznak az 1922. évi XXIV. tc. 16. §. 6. pontja alapján helyet kellett adni. Az egyébként nem kifogásolt 1923. évi 2,423.310,970 K adóköteles nyereségből a 129.000,000 K-t leszámítva 2,294.310,970 K nyereség marad, vagyis a 6500-as osztószámmal átszámítva aranykoronaértékben 352,971 K. Ez után 16 %-os társulati adó fejében 56,475 aranykorona 36 fillér fizetendő. A m kir. közigazgatási bíróság jogegységi tanácsának megállapodásai. 123. sz. megállapodás. 42. Ha a részvénytársaság terv szerint új részvények kibocsátásával kapcsolatban, egyidejűleg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által befizetett összegből emeli fel, az ily rendeltetéssel befizetett teljes összeg alapulvételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi részvények névértékének felemelése után is. Indokok: A kérdésben lévő illeték jogilag a társasági szerződés utáni illetéknek minősül. Másrészt nyilvánvaló, hogy a részvények után befizetett összeg jogilag csupán a részvények névértéke erejéig tekinthető vagyoni betétnek s csak ennyiben lesz a társasági szerződés tárgya, mert a részvénytulajdonos részesedési igényét kizárólag a részvényei névértékének az alaptőkéhez való aránya határozza meg. Ezeket szem előtt tartva, ha a részvénytársaság az új részvények kibocsátásával kapcsolatban és egyidejűleg a régi részvények névértékét felemeli és tervszerű, vagyis