Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7 2911. számú telekjegyzőkönyvben A+l r. 4439. hrszám alatt felvett szentpéteri kapú 9. sz. alatti házát az 1920. évben 141,400 koronáért megvette és ezt az adásvételi ügyletet illetékkiszabás végett be nem jelentette. A panaszos az illeték és birság törlését azért kéri, mert az adásvétel H.Jenő társtulajdonosainak hozzájárulásához, mint hatálytalanító feltételhez volt kötve, a társtulajdonosok pedig az adásvételhez hozzá nem járultak, az adásvétel tehát teljes egészében megsemmisült. Bizonyítékul az iratokra és dr. G. J. ügyvéd és B. D. miskolci lakosokra, mint tanukra hivatkozik. A kért tanúkihallgatás mellőzendő volt, mert a felterjesztett iratok nemcsak a hivatkozott tanuk, hanem H. Jenő társtulajdonosainak és a panaszosnak a vallomását is tartalmazzák. Az iratok és a panaszos vallomása szerint pedig a panaszos a fennt körülirt házat 141,400 K-ért megvette, azt birtokba vette és renováltatta, renoválás után árúba bocsátotta, sőt a vételárra nézve 220,000 K-ban és a B. nevű lakót kiköltözéseért illető 20,000 K-ban N. Ernővel meg is egyezett, aki dr. G. József ügyvéd vallomása szerint a vételárra már 1920 október 29-én az ő kezéhez 140,000 K-át le is fizetett, amelyből nevezett ügyvéd 1920 november 3-án a panaszosnak 35,000 K-át, H. Jenőnek pédig 140,000 K-át kiadott. A panaszos és H. Jenő a közöttük létrejött előzetes adásvételi szerződést hatálytalanító megállapodást csak 1920 november l én, tehát akkor írták alá, amikor N. Ernő a panaszossal kötött megegyezés útján megállapított vételárnak a H. Jenő és társai mint eladók és N. Ernő mint vevő között 1920 november 18-án kiállított adásvételi szerződésben kitüntetett 160,000 koronányi részét a lakónak a kiköltözésért járó 20,000 K leszámításával, még a hatálytalanító megállapodás kiállítása elolt 1920 október 29-én dr. G. J. ügyvéd kezeihez teljes egészében kijis fizette. Ilyen tényállás mellett igazoltnak kellett elfogadni azt, hogy a panaszos a szóban forgó házat nemcsak megvette és renováltatta, hanem azt N. Ernőnek is a panaszos adta el s hogy a telekkönyvi átírásra alkalmas szerződést H. Jenő és társtulajdonosai N. Ernőnek közvetlenül a panaszos hozzájárulásával adták ki. Annál is inkább igazoltnak kellett ezt elfogadni, mert H. Jenő társtulajdonosai, nevezettnek felesége és anyósa vallomásaik szerint a ház eladásába be nem folytak, azt egyedül H. Jenő bonyolította le s így annál kevósbbé lehet arról szó, hogy a társtulajdonosok a panaszossal kötött szerződéshez hozzá nem járullak, mert az eredeti tulajdonosok a N. Ernő állal fizetett nagyobb vételárból sem kaptak többet, mint amennyit vételárként H. Jenő a panaszossal szemben kikötött.