Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

5 Közigazgatási és Pénzügyijogi Dönvénytár. A szóbanforgó táblázat a szánlólöldek jövedelem- és vagyonadó alapjait tartalmazza az 1924-re és azoknak az ingatlanoknak a jövedelmét és vagyonértékét tünteti fel, amelyek mint egységes birtoktest becsüllettek meg. A becslés az átlagos terméseredmények alapján történt az érdekeltség meghallgatásával, miért is nem lehet azt állítani, hogy önkényes adatokat tartalmaz. Különben e részben panaszos önmagával jön ellenmondásba akkor, amidőn nem a bevallás adataira fektet súlyt, hanem a táblázat alapján kíván adózni. A táblázattól természetesen el lehet térni, mert hiszen a becslés egyéni mívelel, de a helyesebb becsléshez szükséges adatokat annak kell szolgáltatni, aki a becslést kifogásolja, mert az rendelkezésére álló adatok szerint helytelen. Eltérhet a táblázattól a kii*, adófelügyelőhelyeltes és az adófelszólamUUi bizottság is, amint ezt az 1924. évi 145,657. sz. p. ü. min. rendelet megállapítja, mert a táblázat az átlagos normális viszonyokat vehette csak figyelembe. Azonban, valamint a pénzügyi halóságnak kellően meg kell indokolni az eltérést, úgy az adózó félnek is igazolni kell azt, hogy jövedelme átlagos normális — a táblázatban felbecsült — jövedelemnél alacsonyabb volt. Amennyiben az adóztatás a szóbanforgó táblázat alkalmazása mellett történik, foglalkozni kell azokkal a kifogásokkal is. amelyekel adózó fél annak mikénti alkalmazása ellen emel. E részben a leglényegesebb kifogása panaszosnak az, hogy három darabban és három vármegyében fekvő, de egységesen kezelt magyarországi birtokát külön-külön vették számításba. Ezt a kifogást a bíróság alaposnak találta. Az 1924. évi 7500 P. M. számú p. ü. min. rendelet 5. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint, ha valamely jövedelem becslés alapján állapíttatott meg, az illető jövedelmet, valamint az ennek alapjául szolgáló vagyontárgyat terhelő közszolgáltatásokat a becslés útján megállapított jövedelem összegekből nem szabad levonni, mert azok a becslésnél veendők figyelembe. Erre a rendelkezésre tekintettel a 154,062/1924. sz. táblázat is olyképpen állíttatott össze, hogy a földbirtokkal kapcsolatos közszolgáltatások és ezekkel együtt a progresszív alapon kivetendő jövedelem- és vagyonadó, mint a tiszta jövedelmet csökkentő tétel a becslésnél figyelembe vétetett, vagyis a táblázat ((jövedelem)) és ((vagyonérték)) tételei a földbirtok nagyságához viszonyított degresszív alapon vannak összeállítva, mert a jövedelem-és vagyonadó progressziója következtében minél nagyobb a földbirtok, annál nagyobb a reá nehezedő adóteher és így annál kisebb a jövedelem. A jövedelem- és vagyonadóban rejlő progresszió egyformán sújtja úgy azt, akinek birtoka egységes gazdasági egész, mint azt akinek birtoka egymástól elkülö-