Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

vni Tartalommutató. Lap 71. A részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a részvényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy ezeket mire fordítja 65 72. A panaszos köteles részének kiegészítése a visszterhes jogszerzés fogalma alá nem vonható 66 75. Hatályossá egyáltalában nem vált feltételes adásvételi jogügylet után adásvételi illeték nem jár, ha azonban nem lett bemutatva, szabályszerű időben, bírság fizetendő 70 84. A békeszerződés törvénnyé válását megelőzően megszállás alatt állott területen lévő ingatlan felett a megszállás idején létre jött adásvételi szerződés utáni illeték kiszabására megszállott területen lévő adóhivatal volt illetékes 75 85. A pertől való elállás tárgyában hozott határozat illetékmentes 76 86. Ha az illeték a vevővel szemben elévült, az eladóval szemben az illeték átszámítási időpontja, a vevővel szemben beállott elévülés idejét követő felhívás kézbesítése idejének alapulvételével állapítandó meg 76 91. Ingó adásvételi és árúszállítási jogügylet be nem jelentése miatt az 1920. évi XXXIV. t.-c. 57. §-ban megszabott bírságot alkalmazni nem lehet 77 Vegyesek. 5. A pénzügyi közigazgatási eljárásban a pósta útján beadott beadványok beadási időpontjául a postára adás napját kell tekinteni 8 10. A fizetési meghagyást érvényesen csak a fizetésre kötelezett félnek, vagy a vele együtt lakó felnőtt családtagjának, vagy végre az üzletében, irodájában nem szolga vagy cseléd minőségében alkalmazottnak kell és lehet kézbesíteni 12 U2. Nincs helye a kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak abban a kérdésben, hogy a papirkoronában teljesített fizetés milyen osztószám alkalmazásával számíttassák át papirkoronára 78 93. A jószágfelügyelő az uradalom tulajdonosa nevében nem panaszolhat 78