Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. s hogy a gőzmalom és felszerelésének a társaságba vitele az 1920: XXXIV. le. 2. §-a szerint úgy tekintendő, hogy ingatlan használata vitetett a társaságba s ennek értéke tekintettel arra, hogy a szerződés bizonytalan időre köttetett, az 1920: XXXIV. tc. 34. §-a és 33. §-nak 3. pontja szerint az évi egy húszadrésznyi érték háromszorosával veendő az illeték kiszabásánál alapul s hogy ezek szerint a 3.000,000 K ajándék és hozomány 4285 kikerekítve 4280 aranykoronának, az ingatlanok használatának értéke pedig a 35.340,000 K Vao részének háromszorosával 7572 K 84 f kikerekítve 7580 arany koronának felel meg, a panaszosok által fizetendő illetéket az illetéki díjjegyzék 43. tétele és az 1920 : XXIV. tc. 13. §-a XXXIV. tc. 93. cs"Í08. §-ai alapján a) a hozomány átvétele után 4280 K-tól II. fokozat szerint — 64 K 20 f; b) a hozomány ajándékozása után 4280 K-lói 1 %-al — 42 K 80 f; c) a hozománynak társaságba ritele után 4280 K-lól III. fokozat szerint = 128"k 40 f; d) az ingatlanok használatának társaságba vitele után 7580 K-tól 5 %-al = 379 K-ban összesen 614 K 40 f-ben (aranyban) kellett megállapítani és az előírt többlet törlését elrendelni kellett. Ezt meghaladó részében azonban a panasznak helyet adni nem lehetett, mert a társasági szerződés létesítése a szerződés 2-ik pontjának rendelkezéseiből nyilvánvaló, az a körülmény pedig, tiogy a társaság rövid fennállás után feloszlott s a 3.000,000 K hozomány R. F.-nek kifizettetett, a társasági szerződés utáni illeték követelhelésének jogát nem érinti, az ajándék fennforgását pedig maguk a panaszosok is beismerik. 64. Könyvvizsgálat külföldön foganatosítható, ha a fél a költségek' viselését magára vállalja. (Közigazgatási bíróság 9778/1924. P. sz.) A kir. közigazgatási bíróság a panasz folytán a panasszal megtámadott másodfokú határozatot feldoldja és utasítja az adófelszólamlási bizottságot, hogy a panaszos által saját költségére kért könyvvizsgálatot rendelje el és annak foganatosítása után hozzon új határozatot. Indokok : Panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy áz adóíelszólamlási bizottság tárgyalására nem idézték meg. Ezt a kifogást a bíróság alaptalannak találta. Az adófelszólamlási bizottság az adózói az 1920 : XXIII. tc. 22. §-ának utolsó bekezdése szerint akkor köteles beidézni, ha az adót felemeli. Panaszos adóit a bizottság nem emelte fel, az a kifogás tehát, hogy a tárgyalásra nem idézték meg, annál kevésbé lehet helytálló, mert panaszos kétrendbeli fellebbezésében