Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

48 Közigazgatási és Pékzügyijogi Döntvénytár. zetét élelmezi: az 1921 : XXXIX. tc. 32. §-ának 2. bekezdése értelmében a munkateljesítmény ellenében történt kereselszerű szolgáltatás, azaz a személyzet élelmezésére fordított ételek értéke után joggal volt általános forgalmi adó alá vonható. 53. Ha az egyéni cég tulajdonosa, ki megelőző­leg is tulajdonos volt és a megállapodás is az voltr hogy továbbra is az marad és hogy a meglévő ter­mények a társaságban nem fogják betételét alkotni, hanem annak értékét a termények értékesítése után ki fogja adni, akkor ezen termények után forgalmi adó nem jár. _ • . .. (Közigazgatási bíróság 14,746/1923. P. sz.> A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad, a kirótt forgalmi adót törli. Indokok: A nem vitás lényállás szerint B. Vilmos termény­kereskedő, egyéni cég közkereseti társasággá alakult át, B. Vilmos és társa cég alatt, V. Oszkárnak a cégbe való belépése folytán és az új cég két részletben a befolyó összegekből megtérítette a közkereseti társasággá alakulás előtt megvolt termények árát B. Vilmosnak. A pénzügyigazgatóság az 1921: XXXIX. tc. 30. §-nak 5. be­kezdése alapján üzletátruházási lát fennforogni és B. Vilmossal szemben ezt külön forgalmi adó alá vonja függetlenül attól, hogy a termékek üzleti eladásakor a közkereseti társaság a forgalmi adót lerótta. Az ezt támadó panasz alapos. Az üzlet átruházásról szóló 1908 : LV1I. tc. 4. §-a kereskedelmi jogi vonatkozásban egyébként a kereskedelmi törvény 89. §-nak megfelelően külön szabályozza az ily esetet és a felelősséget a volt tulajdonos felelősségének érintetlen hagyása melleit, a társa­ságra is megállapítja, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az egyéni cég tulajdonosa, ki megelőzőleg is tulajdonos volt és a megállapodás az volt, hogy továbbra is az marad és hogy a meglevő termények a társaságban nem fogják betételét alkotni,, hanem annak értékét a termények értékesítése után ki fogja kapni. Forgalmi adó szempontjából a hivatkozott törvényhely, valamely vállalatnak a maga egészében való visszterhes átruházását vonja csak adó alá. A jelen esetben azonban a vállalat a maga egészé­ben visszterhesen át nem ruháztatott és adózó, ha a tulajdonát képezett termékeket a közkereseti társasággá alakulás után is adta el a közkereseti cég útján, azt kapta meg, amit át nem ruházott.

Next

/
Thumbnails
Contents