Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

34 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. nem vezet. Az 1922. évi forgalma a bevallás alapján vétetett lel és a regie-kiadások becslés szerint hozattak ezen egyetlen számszerű adatból levonásba. A társulati adót az 1922 : XXIV. le. 13. §-a szerint a mérlegés nyereség-veszteségszámla alapján kell kivetni, de ha a cég a KT. rendelkezése dacára könyveket nem vezet, ezen mulasztásának a következménye nem ieh'et az, hogy az adóztatás alól kihagyassék, hanem csakis az, hogy az adó egyéb rendelkezésre álló adatok és ilyenek hiányában becslés alapján állapíttassák meg. A felhívott törvény 31. és 32. $-ai szerint a vállalat köteles az adókivetéshez szükséges adatokat beszolgáltatni, tehát panaszosnak kellett volna kiadásait részletezni és nem helytálló az a kifogása, hogy ezeket az adatokat a pénzügyigazgatóság tartozott volna az Árvizsgáló Bizottságtól beszerezni, mert a 33. §. alapján ezek az adatok csakis a vállalat üzleti könyveinek megvizsgálása útján szerezhetők be és miután panaszos állítása szerint ilyen könyvek nincsenek, a pénzügyigazgatóság helyesen határozott a rendelkezésre álló adatok alapján. 42. Az igazgatósági tagnak ebben a minőségében bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás után a külön adót ki kell vetni. Az a körülmény tehát, hogy a javadalmazást minő címen folyósítják és hogy abból az igazgatósági tagnak minő kiadásai vannak, az adókötelezettség szempontjából közömbös. (Közigazgatási bíróság 12,425 1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. indokok: A vállalat csupán azt kifogásolja, hogy az egyik igazgatósági tagja részére az utazási költségek megtérítése fejében kifizetett összeget az 1922 : XXIV. tc. 28. §-a alapján a vállalat szavatossága mellett külön adó alá vonták. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A felhívott törvényszakasz alapján az igazgatósági tagnak ebben a minőségében bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás után a külön adót ki kell vetni. Az a körülmény tehát, hogy a javadalmazást minő címen folyósítják és hogy abból az igazgatósági tagnak minő kiadásai vannak, az adókötelezettség szempontjából közömbös, mert ennek a törvényes rendelkezésnek a célja a vonatkozó törvényjavaslati indokolás szerint is az volt, hogy annak lehetősége megszűnjék, hogy az igazgatósági tag jövedelmének egy része az adózás alól oly módon elvonható legyen, hogy a folyósítás és elszámolás különféle címeken történik.