Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

22 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. törvény, hanem úgy az 1896 : XXIII., mint az 1909 : VI. törvénnyel, ((házadóról szóló törvény» biztosította, amelyek helyébe az 4922. évi XXII. törvény lépett. Ennek a törvénynek 2. §-ában felsorolt mentességek közé a társulati gát-, zsilip- és csatornaőrök lakásául szolgáló épületek adómentessége újból fel nem vétetett, a korábbi házadótörvényeknek az új házadó törvénnyel ellenkezései pedig az új törvény 40. §-ávaI hatályon kívül helyeztettek. Az adott esetre tehát az új törvény 3. §-ában érintetlenül hagyott külön törvényekkel adott állandó házadómentesség nem vonatkoztatható és illetőleg nem alkalmazható. 27. Amennyiben az ingóknak minősített gyári felszerelések, gépek és egyéb ingók között ingatlan alkatrészek, tehát a magánjog szerint ingatlanok is vannak s a szorosan vett ingók értéke ma már a panaszos mulasztására vezethető okokból — amennyiben az átadáskor készült leltárak rendelkezésre nem állanak — meg sem állapitható, az illetéki díjjegyzék 1. tételének 2. jegyzetében foglalt rendelkezések figyelembevételével, az átruházást úgy kell tekinteni, mintha csupán ingatlanok ruháztattak volna át és az ingókra eső vételár külön meghatározva sem lenne. _„ , (Közigazgatási birosag 16,139/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. indokok: Nem lehetett a panasznak helyei adni a panaszolt határozatban felhozott és e bíróság által is helyesnek elismert okokból és tekintettel a panaszban felhozottakra különösen még a következő okokból sem: A panaszos az erzsébetíalvai m. kir. adóhivatalnál 1916. évi Ask. 1581. tétel II. alatt kiszabolt s a panaszolt határozattal fenntartott 425,700 K adásvételi illeték ellen, az L alatt kiszabott 700 K részvénykibocsátási illeték kifogásolása nélkül három rendbeli kifogást tesz. Először, hogy az illeték kiszabására az erzsébetíalvai m. kir. adóhivatal nem volt illetékes, másodszor, hogy a kiszabás időelőtti, amennyiben a panaszosnak az 1907:111. tc. 1. §-ára alapított illetékmentességhez való igénye ezirányban előterjesztett kérelme alapján még eldöntve nincs és harmadszor, hogy a kiszabás számszerűen is helytelen, amennyiben ingók után is ingatlanok utáni illetéket követel.