Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)
16 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. fait, valamim az egész vállalt igazgatását megfelelő irodahelyiségek nélkül lebonyolíthassák. Ha pedig az irodahelyiségekre az üzem céljaira szükség van, akkor ezek a helyiségek az 1922. évi XXII. tc. 2. §. 6. pontja alapján épen ügy nem esnek házadó alá, mint ahogyan az 1909: VI. tc. 27. §. 9. pontja alapján állandóan mentesek voltak a házadó alól. 21. A könyvvizsgálat* elrendelését nem pótolja az a felhívás, hogy az adózó könyveit a tárgyalásra hozza el, miért is a határozat feloldandó és könyvvizsgálat elrendelendő volt. — Versenyiízlet tulajdonosa nem hallgatható meg szakértőül. (Közigazgatási bíróság 11,445/1923. P. sz.) indokok: A megtámadott határozat indokolásából megállapítható, hogy az adófelszólamlási bizottság az adóalap megállapíthatása végett maga is szükségesnek tartotta az adózó által is kért könyvvizsgálatot. Ennélfogva az 1909 : X. tc. 59. S-ának pontja helyébe lépett 1920 : XXIII. tc. 26. ij-a értelmében tartozott volna a könyvvizsgálatot elrendelni és a hitelesített alakban bemutatott nyereség-veszteségszámlát csak akkor hagyhatta volna figyelmen kívül, ha az adózó fél könyveit vizsgálat céljából nem bocsátotta volna a hatóságnak rendelkezésére, vagy a vizsgálat eredménye szerint adatait nem igazolta volna. A könyvvizsgálat elrendelését nem pótolja az a felhívás, hogy az adózó könyveit a tárgyalásra hozza el a bizottságnak a könyvvitelben jártas tagjai által való megtekintés végett, mert a könyvvizsgálat az 1921/52,000. sz. pénzügyminiszteri rendelet 51. és 37. §-ai értelmében ahhoz értő pénzügyi tisztviselő által, esetleg az adózó által alkalmazott ellenőrző szakértő közbenjöttével foganatosítandó s abból, hogy az adózó vonakodott könyveit a tárgyalásra elhozni s a vizsgálatot Bécsben — a könyvvitel helyén — kérte foganatosíttatni, nem következik, hogy az idézett rendelet szerint a bizottság székhelyén foganatosítandó vizsgálat céljából sem bocsátotta volna könyveit rendelkezésre. A vagyon tekintetében az adófelszólamlási bizottság az 1923 április 30-án kihallgatott P. E. szakértő véleménye alapján hagyta figyelmen kívül az adózó mérlegében és leltárában foglalt értékelést. Minthogy a szakértő — ki az 1921. évi 52,000. sz. pénzügyminiszteri rendelet 35. §-a értelmében, mint versenyüzlet tluajdonosa nem is lett volna szakértőül alkalmazható — a hivatalos titoktartásával való figyelmeztetéssel az adózó fél tudta nélkül hallgattatott meg s véleménye azzal utólag sem közöltetett, a szakértői bizonyításnak törvényszerű foganatosítását kellett elrendelni.