Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Tartalommutató. V|í Lap 6. Életjáradék szerződéssel történő valorizálása esetén új illeték nem vethető ki_ .... _ .... .... _ - — - •' 7. A hatóságok előtt létrejött jogügyletek és okiratok illetókezésc az eljáró hatóság székhelyére nézve illetékes állampénztárok feladata _ i_ „ _ ~ — — - - 6 8. A részvénytőke akként való felemelése, hogy a társaság vagyonának egy részét számolják át az alaptőkére, illeték alá esik 7 9. Feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélre való hivatkozás vagy tartamának ismertetése, ha a levél nem csatoltatik, nem állapítja meg a levél után való illetéklerovás kötelezettségét 9 22. Az egyességet kötő felek között az adásvételi ügylet már évekkel ezelőtt mcgilletékezett szerződésből kifolyólag véglegesen megköttetett, utóbb ezen ügyben kötött bírói egyességből kifolyólag, mely a vételári összeg utólagos valorizálását állapítja meg, a felektől csak második fokozat szerinti egyességi összeg követelhető, nem pedig újabb harmadik fokozat szerinti ingó adásvételi illeték .... „„- ~~ .... ~ 17 23. Habár az ingatlan vételtől való elállásra vonatkozó a kölcsönös ellátási nyilatkozattal ellátott eredeti szerződés felhívásra nem mutattatott be, az attól való elállást mégis el kellett fogadni, mert a továbbeladás és az új vevők által szerzett telekkönyvi tulajdonjog folytán nyilvánvaló, hogy a panaszos és vevő társa a kiszabás alapjául szolgált szerződés alapján többé a tulajdonjogot meg nem szerezhetik _.. „_ — ... .... 18 24. A visszterhes ingatlanátruházás illetékét elsősorban az tartozik megfizetni, aki azt a szerződésben magára vállalta, a közvetlenül fizetésre kötelezettek jogutódai pedig az említett személyekkel együtt az illetékért készfizető kezességgel tartoznak lít 25. Kiszabás után a bevallott értékek aggályos volta miatt a hatósági szakértői becslés nem rendelhető el 20 27. Amennyiben az ingóknak minősített gyári felszerelések, gépek és egyéb ingók között ingatlan alkatrészek, tehát a magánjog szerint ingatlanok is vannak s a szorosan vett ingók értéke ma már a panaszos mulasztására vezethető okokból — amennyiben az átadáskor készült leltárak rendelkezésre nem állanak — meg sem állapítható, az illetéki díjjegyzék 1. tételének 2. jegyzetében foglalt rendelkezések figyelembevételével, az átruházást úgy kell tekinteni, mintha csupán ingatlanok ruháztattak volna át és az ingókra eső vételár külön meghatározva sem lenno 22 46. A részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a részvényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy azokat mire fordítja _ ._ „ 38 59. Az érdekközösségre lépő részvénytársaságok részvénycseréje esetében a részvénykibocsátási illetéket nem a részvények forgalmi értéke alapján kell kivetni, hanem a szolgáltatás után, amelyet a kibocsátó intézet a részvényjegyzőktől az új kibocsátású részvényekért követel. Ha tehát ez a szolgáltatás vagyonbetét, akkor ennek sem a forgalmi értéke az irányadó, hanem az az összeg, amelynek ellenében a vállalat az új részvényeket jegyzésre bocsátja .... .„ „ „.. „ 51 62. Azért, mert valaki a határidő utolsó napjának bevárása nélkül korábban teszi meg a bejelentést, joghátrányt nem szenvedhet azzal szemben, aki a bejelentést a határidő utolsó napjának bevárása mellett teszi csak meg _ .... „ 56 63. Iparvállalat és felszerelésének valamely közkereseti társaságba