Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1923)

Közigazyatási Döntvény/ár. 11 38. Csődön kívüli kényszeregyességi eljárásban az egyességi illeték kiszabásánál az illeték alapja a bejelentett tökekövetelések összege. (Közigazgatási bíróság 24,754 1917. K sz.) 39. r A hit felekezeli iskolába önként, törvényes kényszerűség nélkül befogadott másvallású gyermek szülője iskolafenntartási díj fizetésére nem kötelezhető. Törvényes kényszerűség esete nem forog fenn ott, ahol más, a törvény követelményeinek megfelelő (községi, állami, vagy saját felekezetéhez tartozó) nyilvános iskola is van. (Közigazgatási bíróság 494/1919. K. sz.) 40. Kétszeres nevelési járulékra igényt nem tarthat, tehát szülőtlen árvával egyenlőnek nem tekinthető a gyermek akkor, ha az édesanya özvegyi nyugdíjai nem élvez ugyan, de az elhalt férj után özvegyi nyugdíjat élvező özvegy maradt hátra. (Közigazgatási bíróság 410 19 i 9. K. sz.) 41. A törvényhatósági útmestereknek családi pótlékra támasztott igénye ügyében eljáró másodfokú hatóság nem a bel-, hanem a kereskedelemügyi miniszter. (Közigazgatási bíróság 3554/4918. K. sz.)