Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár. 57 venni. A vita tárgyal tevő kegydíj engedélyezése az 1915 március 28-án kell legfelső elhatározáson alapszik, mellyel megengedtetett, hogy a háborúban elesett, vagy az ott szerzett sebesülés, avagj betegség következtében elhalt ama havidíjasok (tisztek, tisztjelöltek és hasonrangúak) családjai részére, akik a haláluktól számítolt hat hónapon beiül, magasabb rendfokozatba rangsorban előléptek volna, az elhall állal tényleg Uselt és a legközelebbi magasabb rendfokozat szerint járó ellátás között mutatkozó különbözet kegyelemből, vagyis kegydíjképen engedélyeztessék. A szóban levő különbözetet azért kellett kegydíjképen engedélyezni, mert az elhalt havidíjas a magasabb rendfokozatban tényleg elő nem léptethető és így a családja részére a magasabb rendfokozat szerinti ellátást törvén) alapján nyugdíj-, vagy nevelési járulék címén megállapítani nem lehetett. Az előadottakból következik, hogy a szóban levő kegydíjak a törvényes ellátás kiegészítésének jellegével, illetve az özvegyi nyugdíj- és nevelési járulék lermészetéxel bírnak, minélfogva ezén kegvdíjakat a polgári ellátások megállapításánál az 1887: XX. te.,"valamint az [914. évi 150,000., illetve J 91 Ti. évi 17,000. sz. pénzügyminiszteri rendeletek szempontjából számításba kell venni. Ez különben abból is következik, hogy abban az esetben, ha az ilyen természetű kegydíjak a polgári ellátások szempontjából nem vétetnének számításba. így a ténylegesen magasabb (pl. tényleges főhadnagyi) rendfokozatban elhalt tiszhiselőnek hátramaradt özvegye és árvái kedvezőtlenebb ellátásbsn részesülnének, mint annak az elhalt katonai havidíjasnak (pl. hadnagynak) az -özvegye cs árvái, aki csak később (halála után hal hónappal) lépett volna elő magasabb (pl. főhadnagyi) rendfokozatba. Minthogy pedig az özvegyi nyugdíjnál az 50 százalékos pótlék a nyngdijkülönbözet megállapításánál számításba nem vehető, a kegydíjnak az 50 százalék pótlékra eső összege sem lehet beszámítás tárgya. Ezen indokoknál fogva a panasznak csak ebben a részben leheteti helyt adui. r>o. A járási erdögondnokságot a közös erdőbirtokosok gyűlésének határozata ellen megilleti a panaszjog akkor, ha a gazdasági ügyviteli szabályok az erdögondnokságot érdekelt félnek jelentik ki. (Közigazgatási bíróság 55^ 1918. K. sz.)