Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár, Ny. S. 1909 július 9-én lett V. vármegye főispánja által az 1000 K évi fizetéssel és nyugdíjigénnyel rendszeresített díjnoki állásra élethossziglan kinevezve. A vármegyei díjnokok szolgálati viszonyainak és illetményei­nek rendezéséről 686. jkv. 13,540 1909. szám alatt alkotott s a belügyminiszter 148,687. II. b. számú leiratával jóváhagyottnak tekintett szabályrendelet alapján nevezett díjnok fizetése ugyan 1910 február líi-től kezd\e napidíj címen leli folyósítva, a m. kir. belügyminiszter 158,046/11. a. 1911. számú leiratában azonban kimondotta, hogy a/ok ;i díjnokok. akik a segéd- és kezelőszemély­zet sorába tartoznak és a minősítés, az alkalmazás módja, a nyugdíj, valamint fegyelmi szempontjából a segéd- és kezelő­személyzet tagjaival azonos elbánás alá esnek, saját személyükre nézve továbbra is azon különleges helyzetben maradnak, amelyet ie>ziikre a régebben alkotott jogszabály biztosítót! s hogy a régebben fizetés és lakpénz címén élvezeti illetményeknek napi­díjra való átváltoztatása által jogsérelmet nem szenvedhetnek. Az előadottak szerint Ny. S. a vármegyei segéd- és kezelő­személynél létszámába tartozó rendszeresített állásra évi fizetés és nyugdíjjogosultság mellett életfogytiglan kinevezett vármegyei alkalmazott volt. Ivövetkezésképen szerzett jogánál fogva díjnoki elnevezése dacára is jogosan igényelheti, hogy ne soroztassék azon díjnokok közé. akiknek illetményei a hadbavonulás folytán be-zúntetlietők. Ezen szerzett jogán nem változtál azon körülmény sem, hogy fizetése utóbb napidíjra változtatgatott át é-« pedig annyival kevésbé mixel a rn. kir. belügyminiszter, mint a szervezési kér­désen legfőbb hatóság a már idézett leiratában kifejezetten nyi­latkozott és kimondotta, hogy a korábban fizetés címén élvezett illetménynek napidíjra való átváltoztatásn jogsérelemmel nem járhat. Mindezen okoknál lógva tehát a panasznak helyt kellett adni > a rendelkező rész szerint kelleti ítélni. A munkásbiztosító pénztár még az egy éuen felüli családtagnak kísérője után felszámított kor­házi költséget is kötetes viselni, ha a kísérőnek fel­vétele a beteg gyermek sikeres gyógyítása érdeké­ből feltétlenül szükséges volt. (Közigazgatási bíróság i963%M7. K. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents