Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Köz iy a zg a i á s i Dönt vén ytá r. i7 i27 ,^-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, ho^y a perköltségben az a lel, aki a perre okot nem adott, nem marasztalható. Ennek az elvnek teljes elfogadása világosan kitűnik az 10 I i. évi XUII. tc. hivatkozott §-ából, mert annak rendelkezése szerint az illetéket is azok a lelek kötelesek viselni, akik a perköltségben marasztaltaltak, még pedig az általuk fizetendő perköltség alanyában, amely arány, a Pp. szabályai szerint ép attól függ. hogy az egyes felek mily mérvben okozói a pernek és mily mérvben okoztak eljárást és eljárási költséget. Az a fél azonban, aki mint jogelődjének örököse vonatott perbe s akit a bíróság nemcsak a per főtárgya, de a perköltség tekintetében is csak akként talált marasztalhatónak, hogy egyedül a hagyatéki vagyonra vezetendő végrehajtás terhe mellett köteles fizetni, a perre nyilván okot nem adott, mert különben a bíróság függetlenül attól, hogy a per főtárgya tekintetében a marasztalás mily módon történt, a perköltségben a végrehajtásnak minden korlátozása nélkül marasztalta volna őt. Ha tehát a perköltségben az örökös is csupán a hagyatéki vagyonból vezetendő végrehajtás terhe mellett marasztaltatotl tulajdonképen a jogelőd az a személy, aki a perre okot adott, s az örökös az illeték fizetésére csak azon az alapon kötelezhető, hogy a fizetéssel, mint örökös elháríthatja a hagyatéki vagyonra vezethető végrehajtást, a fizetés nem teljesítése azonban az illeték tekintetében sem járhat reá nézve más jogkövetkezménnyel, mint azzal, hogy csupán a hagyatéki vagyonra, illetve csupán annak értéke erejéig vezetendő végrehajtási tűrni köteles. 4'*. Az ítéleti illeték viselésének kérdésében egyedül a perköltségben való marasztalás az irányadó akkor is. ha a bíróság az ítéleti illeték viselése tárgyában eltérően határozott. (Közigazgatási bíróság 13,106 1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helvét ad s panaszost csupán 30 K illeték fizetésére kötelezi. Indokok: A. bejegyzett cég felperesnek a panaszos cég ellen folytatott perében keletkezett jogerős ítélet illetéke a vitás. Előre kell bocsátani, hogy a kir. törvényszék ítéletének az a'rendelkezése, mely szeiint alperes a kiszabandó ítéleti illeték felét köteles viselni, irányadóul nem szolgálhat, mert a törvény-