Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár. lásról készült jegyzőkönyv illeléke tekintetében pedig az idézett törvény 50. §-a akként rendelkezik, hogy ennek a jegyzőkönyvnek az illetékét minden egyes hitelező, saját követelésének összege után. a 4. $-ban meghatározott s a rendesnél csekélyebb mérték szerint külön-külön, még pedig a 41. §. szerint a követelés bejelentését tartalmazó beadványon, a beadványi illetéken felül, leróni tartozik. Igaz ugyan, hogy a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásban a bejelentett követeléseknek az 188 J : XVII. te. 135. és 143. §-ai szerint való felszámolása nem történik, de mert a hivatkozott rendelet 41. §-a értelmében ebben az eljárásban is, az eljáró bíró a bejelentéssel élt hitelezőket az adóst és vagyonfelügyelőt, a bejelentett követelések, az előnyös kielégítésre igényt tartó hitelezők követelései, a hitelezők szavazati joga, az egyezségi ajánlat elfogadása, s az egyezség jóváhagyása tekintetében jegyzőkönyvi tárgyaláson meghallgatni s ennek eredményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe, de minden esetben a bejelentett követelésekről a tárgyalást megelőzően készített táblás kimutatásba bejegyezni tartozik, kétségtelen, hogy miután ebben az eljárásban a tárgyalás eredménye, a bejelentéssel élt hitelezők követelésének elismerése és szavazati jogának megállapítása céljából, minden egyes hitelező követelése tekintetében külön a jegyzőkönyvbe, s illetve a táblás kimutatásba, s ez utóbbi kimutatásba még akkor is bejegyeztetik, ha a bejelentéssel élt hitelező a tárgyaláson meg sem jelent, ez az eljárás lényegileg a csődtörvényben szabályozott felszámolási tárgyalás ismérveit magában foglalja és hogy ennélfogva áz 1914: XLIII. tc. rendelkezéseinek a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásban való megfelelő alkalmazása mellett, minden egyes bejelentéssel élt 'hitelező, követelésének a felvett jegyzőkönyvben történt elismerése s illetve a táblás kimutatásba való bejegyzése, vagyis a jegyzőkönyvet esetleg pótló ezen feljegyzés után, saját követelésének összegéhez képest az illetéket ebben az eljárásban is az 1914: XLIII. tc. 4., 41., 50. és 81. §-ai értelmében tartozik leróni. Minthogy pedig a panaszos ennek a lerovási kötelezettségének eleget nem tett, a lelet felvétele és az egyszeres és felemelt illeték előírása törvényes, az ennek törlésére irányuló panasznak tehát helyt adni nem lehetett. 42. A váltó fizetési meghagyás után a határozati illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a bíróság később a meghagyást a felek kérelmére a per érdemé-