Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

36 Közigazgatási Döntvénytár. okul nem tekinthető, — panaszló a lemondást írásban nem adta be és a helyettes polgármester a szóbeli lemondásról szabályszerű jegyzőkönyvet nem vett fel; a tisztviselői jogok megszüntetését pedig ily alakihg hiányos eljárásra annál kevésbé lehet alapítani, mert az állami nyugdíjtörvény (1912 : LXV. tc.) 6. S-a is csak az írásbeli lemondással köti egybe a nyugdíjigény elvesztését. Minthogy tehát a panaszló alkalmaztatása törvény szerint nem szüntettetett meg, ezért jogellenesen beszüntetett illetményeinek további folyósítását kellett a panasz következtében elrendelni. 34. A székesfővárosi átírási díj nem járuléka ugyan az állami átírási illetéknek, azonban kivetésénél (a díj mértékétől eltekintve) az állami átírási illetékre vonatkozó jogszabályok az irányadók. (Közigazgatási bíróság 3277/1917. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyt ad és a panaszlóra kirótt átírási díj törlését elrendeli, egyéb tekintetben a panasznak a bíróság helyt nem ad. indokok: Amint azt a kir. közigazgatási bíróság már ismételten megállapította és kifejtette, a székesfőváros által szedett ingatlan átírási díj az állami átíratási illetéknek nem járuléka; a városi díjat a székesfőváros saját jogkörében függetlenül attól vetheti ki, hogy állami illeték kirovatott-e vagy nem. A két közkövetelés közt összefüggés csak annyiban áll fenn, hogy a városi átíratási díj kivetésénél a díj mértékétől eltekintve, mindenben az állami átíratási illetékre vonatkozó jogszabályok irányadók. Nem vitás, hogy a szóban levő ingatlant a kir. kincstár a Budapesten létesítendő m. kir. fémipari szakiskola céljaira, tehát közcélra szerezte, amely célra a kisajátítási jogot a ni. kir. kereskedelemügyi miniszter 1916 jul. :22-én 3">,955—916. sz. alatt kelt határozattal meg is adta. S habár a kisajátítási jog engedélyezése a díjkivetés alapjául szolgáló adásvételi szerződés megkötése után történt, a kirótt városi átíratási díj törlését a királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 33. számú döntvénye alapján el kellett rendelni. A döntvény szerint ugyanis az 1881 : XXVI. tc. 20. §-a bekezdésében, illetve az 1881 : XLI. tc. 64. §-ának első bekezdé-