Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Sí Közigazgatási Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 25,077/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Panaszos, mint a jelen ítélet fejezetében megjelölt polgári perben másodrendű alperes ügyvédje 17 K 80 f bélyeg visszatérítését azon az alapon kérte, hogy a balesetből kifolyólag az 1874 : XVIII. tc. 2. §-a alapján indított perben szerinte a pertárgy értékének meghatározásánál a Pp. 6. §-ának 6. pontjában a tartási vagy élelmezési követelést megalapító jogviszony iránti perekre megszabott három évi tartás értéke, nem pedig az ugyané pontban korlátolt, de bizonytalan időtartamú egyéb járadékok és más időszakos szolgáltatások követelését megalapító jogviszony iránt indított perekre megállapított tízszeres évi szolgáltatási összeg az irányadó s ennélfogva az utóbbi értékhez képest bélyegzett iratokon fölösen lerótt s számítása szerint 17 K 80 f-t kitevő bélyegek értéke részere visszatérítendő. A magyar kir. közigazgatási bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1874 : XVIII. tc. i. §-a alapján indított perek ugyanis e §. rendelkezéseiből kitünőleg nem tartási, hanem kártérítési perek. A balesetet szenvedett, vagy utóbbinak elhalálozása esetében azok a személyek, akiknek tartására az elhalt egyén törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles volt, nem tartást, hanem kártérítést jogosultak követelni a vasúttársaságtól, még pedig a balesetei szenvedett a felmerült tényleges kárán kívül azoknak a vagyoni hátrányoknak kárpótlását követelheti, amelyek a sérülésből eredt ideiglenes vagy állandó keresetképtelenségből vagy a keresőképesség csökkenéséből származtak, a törvény 2. §. 2. pontjában felsorolt személyek pedig azokat a tartási és neveltetési költségeket igényelhetik, amelyek a balesetet szenvedett elhalálozása folytán tőlük elvonaltak. Ha tehát ezeknek a követeléseknek járadék alakjában való megítélése vétetik keresetbe, az évi járadéknak nem a tartási perekre megállapított háromszorosa, hanem a járadék iránti pereknél megállapított szabályok szerint számítandó többszöröse lesz a pertárgy értéke. A tartási perek ugyanis ezektől a kártérítési perektől abban különböznek, hogy a tartás az eltartandó személynek az életviszonyok által szükségesnek bizonyult mérvben ítélendő meg, míg ezeknél a kártérítési pereknél az a vagyoni hátrány jön tekintetbe, amely a balesetet szenvedett vagy a tartásra jogosultakat a baleset eredménye által érte s így ha ez a vagyoni hátrány a tartás költségeinek fedezéséhez szükséges összegek mér-