Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Dóntvénytár. Ez azonban ellenkezik az 1875 : XXIV. le. 4. §. 1. pánijá­nak Világos rendelkezéseivel, amely szerint az adóalap kiszámítá­sánál többek közölt le kell vonni «a vállalat által kimutatott össz­jövedelemben benfoglalt azt a jövedelmet, amely házadóval meg­rótt ingatlanvagyonból származik*.-; 17. Ha az idegen állampolgár nem jövedelemszer­zés céljából tartózkodik Magyarországon, jövedelem­adó fizetésére csak a beköltözésföl számított egy év eltelte után az ezt követő időre kötelezhető. (Közigazgatási bíróság 21,014 1917. P. sz.) A m. kii*, közigazgatási bíróság: Az ügylel panaszának rész­ben helvét ad és az 1915. évre kiszabott fenti adót és pótlékot 2070 K 80 f-re és 20 K 70 'f-re szállítja le. Indokok: Az ügyfél panaszához A)—C) alatt csatolt okiratok­kal igazoltan a mexikói állampolgárságú ügyfél, az 1913 jan. el­sejével kezdődő joghatállyal B—n vadászkastélyt vett és három szomszédos község vadászterületét bérelte ki. Az 1913. évben és az 1914. év első felében a rendszerint külföldön tartózkodó ügy­fél csak a fogoly, nyúl és fácán vadászatokra jött kastélyába, azonban az 1914 aug. 1. óta, állandóan B—n tartózkodott, mis: felesége, az északamerikai nő, az 1914. év végén visszautazott hazájába. A felszólamlási bizottság az ügyfelet külföldi jövedelme után is megadóztatta, mert B—t az ügyfél lakóhelyének tekintette. Az 1900 : X. tc. 1. §. 3. pontja értelmében jövedelemadót kötelesek fizetni a külföldiek, ha a magyar szent korona orszá­gaiban laknak, vagv legalább egy évig egyfolytában itt tartózkod­nak, vagy ha csupán jövedelemszerzés céljából tartózkodnak itt, összes jövedelmeik után. A magánjog szerint lakóhely az a hely, ahol valaki állandó ottmaradási szándékkal tartózkodik és ezt a helyet egyúttal vagyon­jogi személyiségnek központjául választja. Azonban az elorebocsátott tényállás mellett az ügyfelet, ki azt állítja, hogy csak a háború okozta kényszerűségből szorult Magyarországba, állandó magyarországi lakosnak tekinteni nem lehet, mert sem állandó iltmaradási szándéka, sem tetemes kül­földi vagyonának itt szándékolt kezelése, meg nem állapítható. Arról nincs szó, hogy az ügyfél jövedelemszerzés végett tar­tózkodnék Magyarországban.

Next

/
Thumbnails
Contents