Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 67 Indokok: A hybbei volt úrbéresek közösségének jövedelmét az adófelszólamlási bizottság oly módon állapította meg, hogy jövedelműi számította az egyes tagok évi fajárandóságát, továbbá az egyes tagok által gyakorolt legeltetés értékét is. A nevezett volt úrbéresek közössége a bizottság megállapítását egyedül ebben a részében támadja, amellett érvelvén, hogy az egyes tagok javára kiszolgált fajárandóság és az egyes tagok által gyakorolt legeltetés a közösségre nézve teher és nem jövedelem. A támadás alaptalan, mert a közösség tulajdonában álló ingatlanok hasznai a közösség jövedelméül jelentkeznek s amenynyiben ezeket a hasznokat akár természetben, akár pénzbeli értékesítés útján az egyes tagok élvezik, úgy ez a közös jövedelemből való részesedés. Az 1909 : X. tc. 1. §-ának 7. pontja szerint a volt úrbéri közösségek osztatlan vagyonuk jövedelme után jövedelemadót kötelesek fizetni, ugyanazon tc. 5. §-ának 6. pontjában foglalt rendelkezés szerint pedig nem esik jövedelemadó alá a volt úrbéres közösségek jövedelméből a tagoknak netán járó részesedés. Ennek a rendelkezésnek célja nyilvánvalóan az, hogy ugyanazon jövedelem ne kerüljön kétszer adóztatás alá s hogy a közösségnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró bevétele (1909 : X. tc. 9. §.) a jövedelemadókivetésnél a közösség jövedelméül számíttassék, abban az esetben is, ha az egyes tagok élvezik azokat. A bizottság határozatának megtámadott része ezek szerint törvényes levén, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 58. A férjével közös háztartásban élő nőnek jövedelme után akkor is a férj adózik, ha ennek egyéb adóköteles jövedelme nincs. (Közigazgatási bíróság 2348/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni az adófelszólamlási bizottság határozatában foglalt okokon felül még azért sem, mert az 1914 : XLVI. tc-el a 20,000 K-t meghaladó összjövedelmekre nézve életbeléptetett 1909 : X. tc. 1. §-a érteiméit