Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. a törvény egyebekben a külföldről eredő jövedelemre a lobbi, a törvény által adó alól leimentett jövedelmekre nézve valamely egységes szabályozást foglalna magában. A törvény azonban a küllőidről származó jövedelmekre nézve több tekintetben eltérő szabályokat alkalmaz, amiből okszerűen arra lebet és kell következtetni, hogy a törvénynek a külföldről eredő jövedelmet tárgyazó idézett része csak óvatossági és kételyt kizáró rendelkezést foglal magában, mert ha a kérdéses rendelkezést a törvény nem tartalmazná is, a számításba vételt abban az esetben sem lehetne mellőzni. Hogy a törvénybe ez a rendelkezés felvétetett, annak nyilvánvaló indoka az, hogy a külföldről folyó jövedelem a magyar szent korona országainak területéről származó jövedelemtől a törvény 1. és 7. §-aiban eltérően szabályoztatván, a törvényhozó a számításbavétel kérdésére nézve minden kételyt ki akart zárni. De az 1509 : X. tc. 4. §-ának utolsó bekezdése a felvetett kérdés elbírálásánál már azért sem jöhet figyelembe, mert az az adómentes létminimum megállapítását szabályozza, az eldöntendő vitás kérdés pedig a 20,000 koronás értékhatárra vonatkozik, már pedig a létminimum és az értékhatár egymástól fogalmilag is, jogi jelentőség szempontjából is különböznek. Az 1909 : X. tc. 6. §-a az 5. §. 7—9. pontjaiban felsorolt adómentes jövedelmekre nézve azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a jövedelemadó, az adómentes és adóköteles jövedelem együttes összege alapján állapítandó ugyan meg, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész írható elő. E rendelkezés tehát különbséget tesz a törvény 5. §-ának 7—9. pontjaiban felsorolt, és más adómentes jövedelmek között. Ez a különbség pedig a törvény helyes értelme szerint abban áll, hogy az 5. §. 7—9. pontjaiban felsorolt jövedelmek a progresszív adókulcs alkalmazása szempontjából is számbaveendők, míg a többi adómentes jövedelmek az adókulcs szempontjából figyelmen kívül maradnak. Ez a szakasz eldönti tehát azt a kérdést, hogy a progresszív adókulcs alkalmazása szempontjából mely adómentes jövedelmek veendők számba és melyek nem, de nem dönti el kifejezetten azt a kérdést, hogy az adókötelezettséget megállapító értékhatár szempontjából az ezen szakaszban fel nem sorolt többi adómentes jövedelmeket számba kell-e venni, vagy sem. Az 1914:XLVI. tc. 11. §-a, a 20,000 koronát meg nem haladó szolgálati járandóságokra nézve, az 1909 : X. tc. 6. |-ában foglaltakkal azonos rendelkezést tartalmaz, tehát más jogi következtetésekre alapot nem nyújt. Ezekből kitűnik, hogy a tételes szabályok a vitás elvi kér-