Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. foglalt rendelkezésnek, mely az előző évben (mint a mostani esetben) még egy egész évi eredménnyel fenn nem állott bevéieli forrásnak egy egész évi jövedelmét rendeli alapul felvétetni, ha a panaszos felhozott jogi álláspontja helyes volna. Az 1912: LM. te. 22. §-ának második bekezdése pedig az adóévben beállott változásokat rendeli figyelembe venni. Helyes tehát a felszólamlás]' bizottságnak az az eljárása, hogy a keményítőgyárnak, amely jövedelmi forrás, az 1916 adóév kezdetén már megvolt, bár még évi eredménye nem volt, egész évi, különben számszerűleg nem vitás jövedelmét vette adóalapul. Panaszolja panaszos, hogy a felszólamlási bizottság a szesz utáni tiszta jövedelmet hektoliterenként 40 koronával túlmagasra becsülte. Ezt a panaszt bizonyíték hiányában kellett figyelmen kívül hagyni. Részben azonban a panasznak helyet adni és a földbirtokból eredő jövedelemből 32,422 K 41 f-t le kellett vonni, mert ehhez a pénzügyigazgatóság hozzájárult, tehát a peres felek között ez a jogkérdés nem vitás. 39. Az 19 U : XLUL tc. 2. §. 2. ponti a nem alkalmazható az új határnap kitűzését kérő beadványra, ha az előző tárgyalást még az új Pp. életbelépte előtt halasztották el. (Közigazgatási bíróság 9501/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a megtámadott illeték törlését elrendeli. Indokok: A panaszostól azon a címen követelnek 2 K illetéket, hogy 287 K iráni indított perében a peres felek meg nem jelenése miatt, szünetelő eljárás folytatása végett beadott kérvényére csak 1 K illetéket rótt le, holott az 1914 : XLIII. tc. 2. §. 2. pontja szerint arra 3 K járt volna. A 2. §. 2. pontját azonban ebben az esetben nem lehet alkalmazni. A felterjesztett periratok tanúsága szerint ugyanis azt a tárgyalást, amelyen a felek nem jelentek meg, még az 1914 évben, tehát a régi perrendtartás hatálya alatt kellett volna megtartani. Ennek a tárgyalásnak az elhalasztása tehát még nem eshetett az új Pp. 446. §-ának rendelkezései alá s így az új tárgyalás kitűzése iránti kérvényt sem lehet a Pp. 446. .§-a alapján beadottnak és így a kétszeres illeték alá esőnek tekinteni.