Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 38. Ha az adózó az adóév kezdetén már egy haszonhajtó foglalkozást űz, ennek a foglalkozásnak egy egész évi eredménye után tartozik jövedelmi adót fizetni, habár a foglalkozást csak az előző évben kezdette s így annak az adókivetéséig egész évi eredménye még nem is lehetett. (Közigazgatási bíróság 1552/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad és a panaszos 1916. évi jövedelmi adóját 15,500 K-ra szállítja le. indokok: Panaszos előadta, hogy,a keményítőgyárat csak 1915. évi november havában vette át. Minthogy pedig a keményítőgyár egy évben csak nyolc hónapig van üzemben, a panasz szerint a felszólamlási bizottság az 1916. évi jövedelemadó alapjául helytelenül vette fel a keményítőgyár egy egész évi üzemi eredményét, mert a keményítőgyár az 1915. évben csak két hónapon át, vagyis a nyolc hónapi egész időtartam egynegyedrésze alatt levén üzemben, az adóalapul az 1909: X. tc. 11. §. első bekezdése értelmében a gyár üzemi eredményének is egynegyed részét lehet számba venni. Ez a panasz nem alapos. Igaz ugyan, hogy az 1909.X. tc. 11. §-ának első bekezdése azt rendeli, hogy a nyers bevételt az adóévet megelőző naptári év eredménye alkotja. Ez a rendelkezés azonban, tekintettel a törvény egyéb rendelkezéseire, sehogysem jelenti azt, hogy a jövedelemadó kizárólagos alapja az adóévet megelőző jövedelem. Ugyanis a 11. §. első bekezdésének második mondata már azt rendeli, hogy a szolgálati járandóságok az adoösszeírás és bevallás idejében fennálló nagyságukban veendők adóalapul. Ugyanezen szakasz második bekezdése szerint a nyers bevétel kiszámításánál a jövedelemforrásoknak az adóév kezdetén, illetőleg az összeírás idejében meglevő állaga irányadó. A szakasz negyedik bekezdése értelmében, ha valamely bevételi forrásnak évi eredménye még nincs, de az ismeretes, úgy ez az összeg, különben pedig a vélelmezett évi jövedelem az adóalap. Az 1912 : LM. tc. 22. §. második bekezdése szerint pedig, ha a szolgálati járandóságok kivételével az adóalany vagyoni vagy kereseti viszonyaiban az adóösszeírás befejezte, illetőleg a