Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

32 Közigazgatási Döntvénytár. 23. A tőzsdebírósági eljárásban hozott határozatok ellen a kir. ítélőtáblához intézhető felfolyamodásokra nem az 1914: XLU1. tc. 23. §-ában, hanem annak 73. §-ában megszabott illetéket kell leróni. (Közigazgatási bíróság 26,048/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva., a megtámadott illeték törlését elrendeli. Indokok: A panaszolt illetéket azért követelik a panaszostól, mert a temesvári Lloyd társulat választott bíróságának ar. illetékesség kérdésében hozott végzése ellen az 1881: LIX. tc. 94. §-a alapján a temesvári kir. ítélőtáblához intézett felfolyamodás első példányára csak az 1914 : XLIII. tc. 73. § ában s nem annak 23. §-ában megszabott illetéket rótta le. Az 1914: XLIII. tc. a tőzsdebírósági eljárásról a IX. fejezetben rendelkezik. A 73. §. szerint minden beadvány után ívenkint 50 f, illetve 1 K 50 f illeték rovandó le. A felfolyamodás kétségkívül beadvány, s a felfolyamodási illeték is a törvény rendszerében nem határozati, hanem beadványi illeték. Az is kétségtelen, hogy a íelfolyamodást a választott bíróságnál kelt benyújtani. Tekintettel tehát arra, hogy e törvény a tel folyamodásokra vagy a jogorvoslati beaványokra egyáltalában ezekben a tőzsdebírósági eljárásokban kivételt nem tesz, ezekről egyáltalán meg sem emlékezik, tekintettel továbbá arra, hogy a 23. §. annak bevezető szavai szerint csak a polgári bíróságok előtti eljárásokban hozott ^lsőbírósági végzések elleni felfolysmodások illetékét állapítja meg, tehát ez a szakasz a választott bíróságok, által hozott végzések ellen beadott felfolyamodásokra nem vonatkozhatik, a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a tőzsde választott bíróságának határozatai ellen igénybe vehető jogorvoslati beadványok is a 73. §-ban megszabott illeték alá esnek. A panaszos pedig ezt az illetéket szabályszerűen lerótta, s így a felemelt illetéket tévesen szabták ki terhére. 24. Ha a kereset a követelésnek csak egy részére irányul, az illeték alapjául nem az egész követelést, hanem csak a keresettel érvényesített részt lehet uenni.