Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

468 Közigazgatási Döntvénytár. 181. A felszólamlási bizottság megalakulása szabálytalan és így határozatai érvénytelenek, ha a megválasztott vagy kinevezett tagok és póttagok közül négynél kevesebb volt jelen és a hiányzó tagokat olyanokkal pótolták, akik jövedelemadó-kötelesek ugyan, de a felszólamlási bizottság tagjai gyanánt sem megválasztva, sem kinevezve nem voltak. (Közigazgatási bíróság 3361/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad, a megtámadott határozatot hatályon kívii! helyezi és a felszólamlási bizottságot ujabb, szabályszerű határozat hozatalára utasítja. Indokok: Az 1909 :X. tc. 55. §-ában meghatározza, hogy az adófelszólamlási bizottság miként alakítandó. Ugyanezen törvény 42. és 58. §-ai értelmében a bizottság határozatképességéhez az elnökön és előadókon kívül legalább négy tag jelenléte szükséges, ha ennyi tag meg nem jelennék, az elnök a szükséghez képest póttagot hív be. Hogy a törvény ezt a különben is szorosan értelmezendő alakszerűséget milyen szigorúan kívánta betartani, mutatja a törvény 61. §-ának 3. b) pont alatti rendelkezése, melynek értelmében mindkét félnek panaszjogot adott arra az esetre, ha a felszólamlási bizottság alakulásában a törvény szabályai megsértettek. Minthogy pedig a pénzügyigazgatóság lelterjesztő jelentése szerint a megtámadott, határozat hozatalánál a bizottságnak csak két rendes tagja volt jelen, és a bizottság ezért két jövedelemadókötelessel, kik a bizottságnak sem rendes, sem póttagjai nem voltak, egészíttetett ki; minthogy ezzel a törvénynek a bizottság határozatképességére vonatkozó alaki jogszabálya sértetett meg olyként, hogy a határozatot hozott bizottság felszólamlási bizottságnak sem tekinthető : az érdembe való bocsátkozás mellőzésével a bizottság határozatát annál is inkább hatályon kívül kellett helyezni, mert az eljáró hatóság megalakulására vonatkozó eljárási jogszabály kiterjesztően nem magyarázható és más törvénynek (1883. évi XLIV. tc. 22. §-a) eltérő intézkedése joghasonszerűség útján nem alkalmazható.