Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

456 Közigazgatási Döntvénytár. A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a íelperes a balesetet, melyből a kereseti kárigény érvényesítését célozza, az 1907. évi december hó 17. napján az alperes vasútnak műhelyi üzemében, mint annak alkalmazottja szenvedte; s emellett a fellebbezési bíróság ítéletében tényül állapíttatott meg az is, hogy a baleset elszenvedésének idején az alperes vasút nyugbérpénztárának felperes nem volt tagja. Eszerint azonban íelperes az 1907: XIX. tc. 10. §-nak kivételes szabálya alá vonható nem lévén: nyilvánvaló, hogy őt az idézett tc. 3. §-ának 15. pontja rendelkezése szerint balesetbiztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottnak kell tekinteni, aki mint ilyen, balesetből származtatott kárigényét csakis az 1907: XIX. tc. rendelkezéseinek megfelelően érvényesítheti. A dolog ilyen megítélésénél közömbös az, hogy a megállapított tényállás szerint az 1910. évi július hó 13. napján és pedig az 1906. évi szeptember hó l-ig visszamenő hatállyal a m. kir. államvasutak nyugbérpénztárának tagjául íelperes utóbb íelvétetett; mert ennek az utólagos felvételnek a felvevő r.yugbérpénztárra meg lehetnek ugyan az alapszabályszerű következményei, de a munkaadó felelősségének kérdésében egyedül irányadó azon a tényen, hogy a baleset idején felperes nem volt az alperes nyugbérpénztárnak tagja, a dolog természete szerint mit sem változtat. Minthogy pedig az 1907: XIX. tc. 82. §-ának 3. bekezdése világosan akként rendelkezik, hogy más esetekben, mint amelyekel ez a §. megállapít, a munkaadó az e törvény értelmében biztosítottakkal vagy hozzátartozóikkal szemben balesetből kifolyólag kártérítéssel nem tartoznak és minthogy a most szóbanforgó törvényszakasz első bekezdésében foglaltak szerint a balesetet szenvedett alkalmazott részéről a munkaadó ellen indítható keresetnek törvényes előfeltételéül megszabott ama körülmény kimutatásának hiánya, hogy jogerős büntetőbírósági ítélettel már Tiegállapíttatott, hogy a balesetei az illető munkaadó vagy oly alkalmazottja, kinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, szándékosan vagy a 81. §. 1. bekezdésében említett gondatlansággal idézte elő — mint ahogyan ezt a kir. Kúria már számos határozatában kifejtette — hivatalból is ügyelembe veendő pergátló akadály, amelynek fennforgása a Pp. 180. §-a 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint az eljárás megszüntetését vonja maga után: a fellebbezési bíróság azáltal, hogy a szóbanforgó perakadályra való tekintettel az eljárást megszüntette, lényeges eljárási szabályt helytelenül nem alkalmazott, sem nem mellőzött.