Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 125 nem közokiralhamisítás és nem közbiztonság elleni kihágás (1879 :XL. tcikk 71. §.), hanem a 4586/1915. M. E: sz. rendelet 10. és az 1914: L. tc. 9. §-ába ütköző kihágás tényálladékát látszik kimeríteni, mihezképest amiatt az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik (1917 okt, 29. Hb. 39. sz.) Elelmiszerigazolványnak a megengedettnél több személy részére igénybevétele jogtalan vagyoni haszonszerzés célzatának és károkozásnak hiányában nem csalás ; ez a cselekmény nem közokirathamisítás és nem közbiztonság elleni kihágás (1879:XL. tc. 71. §.), hanem a 4586/1915. M. E. sz. rendelet 10., illetőleg az 1914 : L. tc. 9. §-ába ütköző kihágás tényálladékát látszik kimeríteni, mihez képest amiatt az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1917 okt. 29. Hb. 40. sz.) Tojásnak engedély nélkül és a maximális áron felül kereskedés céljából összevásárlása, ha az 1916: IX. tc. életbelépte előtt követték el, csak abból a szempontból vizsgálható, hogy az 1884: XVII. tc. 156. §-ának a) ponijába ütköző iparügyi kihágás és a 4207/1915. M. E. sz. rendeleibe ütköző és a hatóságilag megállapított legmagasabb ár túllépése által elkövetett kihágás fennlorog-e. Ehhez képest e cselekmény miatt az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik (1917 október 29-én Hb. 65. sz.). Hatásköri összeütközést csak jogerőre emelkedett és kellően indokolt határozat létesít (1917 október 15-én Hb. 77/1. sz.). Beadványt csak ügyvédi képviselettel lehet a hatásköri bíróság elé terjeszteni (1917 dec. 4-én Hb. 26/12. sz.). A hatásköri bíróság, ha a hatásköri szabály alkalmazhatósága szempontjából szükséges tényállást sem az eljárt hatóságok határozataiban elfogadhatóan megállapítottnak, sem az iratok alapján megállapíthatónak nem tartja, elrendelheti a tényállás megállapítására szükségesnek mutatkozó okirat megszerzését (1907 nov. 26. Hb. 26/13. sz.). Nincsen olyan jogszabály, amely szerint a rendes bíróságok a saját büntető hatáskörükre nézve egyszer szabályosan meghozott határozatuktól az ügvállás változatlansága mellett még a jogerőre emelkedés előtt is akár az eljáró bíró személyében, akár annak jogi felfogásában beállo't változás íolylán eltérhetnének. Megszűnik a hatásköri összeütközés, ha a hatáskört megtagadó hatóságok közül az egyik (a bíróság) utóbb — bár szabálytalanul — az ügy érdemében határozott (1917 nov. 26-án Hb. 43. sz ). Általánosan követelt szabály az, hogy mindazok a magánjogi jogviszonyokból eredő vitás. kérdések, amelyeket törvény