Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. üzem után járó adó ugyanazt az adóalanyt terheli, mert nem lehet kétség az iránt, hogy ott, ahol az épületnek s illetve épület részeknek az ez épületek s illetve épületrészek után hazadót fizetni köteles tulajdonosa más, mint az. aki azután az üzem után, amelynek céljaira ezek az üzletek avagy épületrészek használtatnak, az adót fizetni köteles : az épületek avagy épületrészek adóköteles hozadékának az üzem vagy vállalat külön adó alá eso nyereményében való lecsapódása általában nem jöhei elő. Azaz ezt az elvet épen a panaszos részvénytársaság esetére alkalmazva : kétségtelen, hogy ebben általában nem jöhet elő annak az esete, hogy a panaszos részvénytársaság tulajdonába levő épületben a felsorolt helyi érdekű vasút részvénytársaságok céljaira használt e lakrészeknek a hozadéka a helyi érdekű vasút részvénytársaságok üzemi jövedelmét terhelő, avagy terhelhető adóban juthasson megadóztatásra. 140. A házadó után megállapított adópótléknak vétlen mulasztás címén való törlésére irányuló panasz elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (Közigazgatási bíróság 13,768/1914. P. sz.) 141. Az 1909 : VI. tc. 27. §. 13. pontja alapján csak a szegények elhelyezésére használt épület adómentes; a bérbeadott épület azonban akkor is adó alá esik, ha a bérjövedelmet a szegények ellátására fordítják. (Közigazgatási bíróság 23,125/1914. P. sz.) 142. Az udvarban az épület két falának felhasználásával még be nem épített területen létesített műhely toldalék építkezésnek minősül s mint ilyen ideiglenes házadómentességben részesítendő.