Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

114 Közigazgatási Döntvénytár. az, hogy minden állandó jellegű épület, ha tényleg bérbe van adva, a házbéradó alá esik. Ebből az alapelvből folyik a tcikk 28. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a 27. §-ban említett épületeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok másoknak bérbeadattak. Ezen általános szabály alól kivételt sem a házadóról szóló, sem más törvény a gyári épületekre nézve nem állapít meg s így kétségtelen, hogy a gyári épületek s az ilyenekül tekintendő mezőgazdasági szeszgyári épületek is, ha másnak bérbeadattak, házbéradó alá esnek. A közigazgatási bizottság határozatának az a megállapítása továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épületek, mint gazda­sági épületek, bérbeadásuk dacára nem esnek házbéradó alá: a kérdéses 28. §. c) pontjában foglalt és kivételt megállapító ren­delkezésénél fogva, nem helytálló, mert a mezőgazdasági szesz­gyár üzemének folytatására szolgáló épületek nem minősíthetők szoros értelemben vett gazdasági épületeknek pusztán azért, mi­vel a mezőgazdasági termények ipari feldolgozására szolgálnak, mert ily címen például valamely uradalom cukorrépájának vagy burgonyájának ipari feldolgozására szolgáló cukorgyár vagy bur­gonyakeményítőgyár épülete is gazdasági épületnek volna a ház­adó szempontjából minősítendő s azok bérbeadása esetében is házadó alól mentesítendők volnának, ami nyilvánvalóan ellenkez­nék a törvény rendelkezésével és célzatával. Ezeknek alapján megállapíthatónak találta ez \ bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épü­letek, gyári épületek, hogy azoknak bérbeadás esetére való ház­adómentességét törvény nem állapítja meg s hogy azok gazda­sági épületeknek nem lévén minősíthetők, bérbeadásuk esetében nem esnek a tc. 28. §. c) pontja szerinti kivételes s így szoro­san magyarázandó rendelkezés alá s így a közigazgatási bizott­ság által, a panaszos esetében annál inkább tévesen lettek a ki­vetett házbéradó alól mentesítve, mert a haszonbérleti szerződés IX. pontja értelmében a szeszgyár összes berendezése, az ahhoz tartozó gépek, műeszközök, készülékek stb. a haszonbérlők kizá­rólagos tulajdonát képezik s így az adóköteles földbirtoktulajdo­nos tulajdonképen csak az épületeket s így nem is szeszgyárat adott haszonbérbe, minélfogva az épületekre eső haszonbér s illetőleg haszonérték után a házbéradóval törvényszerűen meg­rovandó.

Next

/
Thumbnails
Contents