Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. kivétel nélkül egy példányon rovassék le és semmi eselre sem, szabályszerű a lerovásnak az a módja, hogy a bélyeg minden, egyes példányra és mellékletre külön illesztessék. A törvénynek ebből a világos céljából tehát akkor járt volna el a panaszoshelyesen és logikusan, ha az összes bélyegeket egy példányon és pedig egyéb megjelölés hiányában az első példányon rótta^ volna le. Ami pedig a felemelt illeték jogosságát illeti, ez a lerovás, szabálytalan voltából következik, mert az idézett törvény 82. §-a szerint az, aki az illetéket szabálytalanul rótta le, felemelt illetéket tartozik fizetni, s ennek jogosságára az a körülmény, hogy a szabálytalanságot szándékosan követte el, vagy hogy azáltal a. kincstár rövidséget szenvedett-e, befolyással nincs. Minthogy azonban a panaszos azáltal, hogy az illetéket — bár szabálytalanul — de mégis lerótta, a kincstár javára fizetést teljesített, s így ennek a fizetésnek a felemelt illeték, vagy ha a felemelt illeték a szabálytalanul lerótt illeték összegénél kisebb, az egyszeres illeték részleges törlesztésére is beszámítását jogosan igényelheti, mert ellenkező esetben súlyosabban terheltetnék, mint az, aki egyáltalán nem teljesített lerovást: ebben az irányban a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. 92. A fellebbezési tárgyalásról készült jegyzőkönyv illetékét akkor is a felperes tartozik leróni, ha egyedül az alperes élt fellebbezéssel. (Közigazgatási bíróság 25,440/1915. P. sz> 93. A szolgálati illetmények után kivetett adó az 1908: XLl tc. 6. §-a értelmében az illetménybőt annak összegére való tekintet nélkül behajtható. (Közigazgatási bíróság 26,935/1912. P. sz.>