Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 23 lelésre vagy annak egy részére nézve az ítélet elutasító, mert a követelés felett ebben az esetben is ítélt a bíróság, ellenben a fizetési meghagyás kibocsátásának a Pp 608. és 141. § ai szerint idézés kibocsátása nélkül való megtagadása a kereset visszautasításával egyenlő hatályú bírói határozat, már pedig a kereset visszautasítása után sem jár határozati illeték. Ezekből az okokból a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. 23. Ha a polgári bíróság a félnek a szegényjogon való perlést nem engedélyezte, annak a kérdésnek az elbírálása, vájjon megilleti-e őt az illetékmentesség, a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Közigazgatási bíróság 23,208 1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: A panasszal megtámadott illetéket azért követelik panaszostól, mert bár keresetéhez szabályszerű szegénységi bizonyítványt csatolt, a szegénységi jog engedélyezését a bíróságtól kifejezetten nem kérte, ezt a bíróság az 1914. évi XL1II. tc. 78. §-ában megállapított módon kifejezetten meg nem adta s így az id. törv. 75. §-a értelmében a szegényjogon való mentesség egyik feltétele ezidőszerint hiányzik. A panaszos maga is elismeri, hogy a bíróság a szegényjogon való perlést nem engedélyezte s így az illeték kiszabása jogos volt. Azt a kérdést pedig, vájjon megilleti-e a mentesség a felet a benyújtott szegénységi bizonyítvány alapján vagy sem? az 1914. évi XLIII. tc 75. §-ának 4. bekezdése szerint első fokon a pénzügyigazgatóság, végső fokon pedig a pénzügyminiszter dönti el, a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak ebben a kérdésben helye nincs. 24. A fellebbezési tárgyalásról készült jegyzőkönyv illetékét akkor is a felperes tartozik leróni, ha egyedül az alperes élt fellebbezéssel. (Közigazgatási bíróság 25,140 1915. P. sz.)