Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

20 Közigazgatási Döntvénytár. 20. Aki a bírósághoz intézett beadványában általános meghatalmazására hivatkozik, a meghatalmazási illetéket akkor is köteles leróni, ha a meghatalmazás alaki hiányai miatt annak alapján eljárni joga nem volt. (Közigazgatási bíróság 20,450/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem vitás, hogy a panaszos részére dr. R. L. a Pp. 162. §-a alapján általános meghatalmazást állított ki s azt a bíróságnál bemutatta és ennek az általános meghatalmazásnak alapján adta be azt a kérvényt, amelyet az 1 K 50 f meghatalmazási illeték hiánya miatt meglelet^tek. Az 1914. évi XLIII. tc. 30. §-a szerint pedig az, aki általános meghatalmazás alapján jár el, minden egyes ügyben 1 K 50 f meghatalmazási illetéket köteles leróni és pedig a törvény 49. §-ának 3. bekezdése szerint azon a beadványon, amelyben a meghatalmazásra hivatkozik. Kétségtelen tehát, hogy a panaszos, aki a beadványt éppen erre az általános meghatalmazásra való tekintettel adta be, tartozott volna azon a meghatalmazási illetéket is leróni s lerovási kötelezettségén az a körülmény, hogy a meghatalmazás nem volt úgy kiállítva, hogy annak alapján jogosult lett volna eljárni, befolyással nem lehet. 21, Az 1909: XI. tc. VI. fejezete csak az adók és kincstári követelések behajtásáról szól, ellenben a munkásbiztosítási járulékok behajtására nem vonatkozik. — Munkásbiztosítási járulékok behajtása során felmerült szabálytalanságok miatt emelt panasz elbírálása a közigazgatási hatóságok, végső fokon a miniszter hatáskörébe tartozik. Ezekben az ügyekben a közigazgatási bíróság előtti panasznak nincs helye. (Közigazgatási bíróság 7712/1916. sz.)