Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

18 Közigazgatási Döntvénytár. gyazó idézett része csak óvatossági és kételyt kizáró rendelkezést toglal magában, mert ha a kérdéses rendelkezést a törvény nem tartalmazná is, a számításbavételt abban az esetben sem lehetne mellőzni. Hogy a törvénybe ez a rendelkezés felvétetett, annak nyilvánvaló indoka az, hogy a külföldről folyó jövedelem a magyar szent korona országainak területéről származó jövedelemtől a törvény 1. és 7. §-aiban eltérően szabályoztatván, a törvényhozó a számításbavétel kérdésére nézve minden kételyt ki akart zárni. De az 1909 : X. tc. 4. §-ának utolsó bekezdése a íelvetett kérdés elbírálásánál már azért sem jöhet figyelembe, mert az az adómentes létminimum megállapítását szabályozza, az eldöntendő vitás kérdés pedig a 20,000 K-s értékhatárra vonatkozik, már pedig a létminimum és az értékhatár egymástól fogalmilag is, jogi jelentőség szempontjából is különböznek. Az 1909 : X. tc. 6. §-a az 5. §. 7—9. pontjaiban felsorolt adómentes jövedelmekre nézve azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a jövedelemadó az adómenies és adóköteles jövedelem együttes összege alapján állapítandó ugyan meg, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész írható elő. E rendelkezés tehát különbséget tesz a törvény 5. §-ának 7—9. pontjaiban felsorolt és más adómentes jövedelmek között. Ez a különbség pedig a törvény helyes értelme szerint abban áll, hogy az 5. §. 7—9. pontjaiban felsorolt jövedelmek a progresszív adókulcs alkalmazása szempontjából is számbaveendők, míg a többi adómentes jövedelmek az adókulcs szempontjából figyelmen kívül maradnak. Ez a szakasz eldönti tehát azt a kérdést, hogy a progresszív adókulcs alkalmazása szempontjából mely adómentes jövedelmek veendők számba és melyek nem, de nem dönti el kifejezetten azt a kérdést, hogy az adókötelezettséget megállapító értékhatár szempontjából az ezen szakaszban fel nem sorolt többi adómentes jövedelmeket számba kell-e venni vagy sem. Az 1914 : XLVI. tc. 11. §-a, a 20,000 K-t meg nem haladó szolgálati járandóságokra nézve, az 1909 : X. tc. 6. §-ában foglaltakkal azonos rendelkezést tartalmaz, tehát más jogi következtetésekre alapot nem nyújt. Ezekből kitűnik, hogy a tételes szabályok a vitás elvi kérdés szempontjából határozott és kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak s így a kérdést csakis a törvény már fent ismertetett céljából és egyéb kapcsolatos rendelkezésekből következtetve lehet eldönteni. Ilyen kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz a jövedelemadó-törvény részleges életbeléptetését elrendelő 1916. évi XXVI. tc.