Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 117 éltalános határozatoktól eltérő kedvezőtlenebb rendelkezéseket tartalmaznak, ezeket a rendelkezéseket az 1908 június végéig nyugdíjazott és csak napi zsoldot élvezett pénzügyőri altisztek özvegyeinek és árváinak az 1912 január 1. után felmerült ellátásánál is alkalmazni kell. A panaszló férje is még 1891. évben nyugdíjaztatván, özvegye ellátásánál tehát szintén ezt az elvet kellett alkalmazni. III. A közigazgatási bíróságnak a panasz elbírálhatása céljából vizsgálni kellett azt, hogy az 1912 :LXV. tc. határozmányait tekintve, az 1908 június hó végéig nyugdíjazott pénzügyőri altisztek az állami alkalmazottak mely kategóriájába tartoznak. Az 1912 : LXV. tc. 1. §-a kimondja, hogy az ezen törvényben megkívánt feltételek fennállása esetén az ott szabályozott •ellátásokra tarthatnak igényt: a) a törvény értelmében rendszeresített állásokra állandó évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott állami tisztviselők, altisztek és szolgák; b) a nem rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett állandóan alkalmazott állami altisztek és szolgák és az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottak; a d) pont szerint pe<lig az a) és b) pontok alá tartozó alkalmazottak özvegyei és árvái. A vitás kérdés tehát az, hogy a panaszló özvegy elhalt férje az aj vagy b) pont alatt említett altisztek közé tartozott-e ? Ennek a törvényszakasznak törvényjavaslati indokolása kiemeli, hogy az a) pont alatt említett altiszteknek és szolgáknak csak azokat az altiszteket és szolgákat lehet tekinteni, akiknek állása a költségvetés részletezésében egyénenkint fel van sorolva és akik az évi fizetésen (évi bér, évi zsoldon) felül lakáspénzt, vagy lakást természetben — ideértve a laktanyaszerű lakást is — kapnak. Továbbá az indokolás megjegyzi, hogy a többi altiszt és szolga a nem rendszeres évi fizetés, illetőleg évi bér vagy évi zsold mellett alkalmazottak csoportjába (a törvényszakasznak b) pontja) tartozik, és példaképen felsorolja a napibér mellett alkalmazott kapusokat, hivatalszolgákat, segédszolgákat, konyhaszolgákat és iskolaszolgákat, akiknek addig csak az 1885: XI. tc. 27. íj-ában megállapított ellátásra van igénvük. A határvonal tehát itt az, hogy az állás a törvény értelmében rendszeresített állás-e és hogy az illetmény az így rendszeresített állás követelményeinek megíelelő-e, vagyis költségvetésileg egyénenkint előirányzott-e. Az nem vitás, hogy a pénzügyőri altisztek 1908 július 1. óta, tehát már az 1912: LXV. tcikk meghozatala idejében az