Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
108 Közigazgatási Döntvénytár. 100 K pénzbüntetésre és további — behajthatatlanság esetén még 5 napi elzárásra átváltoztatandó — 100 K pénzbüntetésre és így behajthatatlanság esetén összesen 10 napi elzárásra átváltoztatandó összesen 200 K pénzbüntetésre ítélte és a felmerült 32 K vegyelemzési díj megtérítésére kötelezte, marasztalt félnek és terhére a tiszti ügyésznek fellebbezése folytán felülbírálat alá vettem és ennek eredményéhez képest következőleg ítéltem: Az ítéletet a vegyvizsgálati díj megtérítésére vonatkozó rész érintetlen hagyása mellett egyéb részeiben megváltoztatom és terheltet azért, mert tejet hamisított és azt árúba bocsájtotta, az 1895:XLVI. te. 3. §-ának a) pontja alapján a kih. btk. 21. §-ának alkalmazásával 10 napi elzárás helyett 200 K és további 5 napi elzárás helyett 100 K, azaz behajthatatlanság esetén 10 + 5 és így 15 napi elzárásra átváltoztatandó összesen 300 K pénzbüntetésre ítélem és elrendelem, hogy ezen ítélet a másodfokú hatóság által megállapítandó módon marasztalt költségére egyízben közhírré tétessék. Indokok: Marasztalt a család tulajdonát képező teheneket saját maga fejte és a tejet saját maga kezelte és árusította, miért is annak hamisítottságáért csak ő lehet felelős, mert vagy maga hamisította, vagy részes annak meghamisításában, azért büntetését az idézett tc. 3. §-ának a) pontjára kellett alapítani. Miután pedig a tej nagy mértékben volt hamisítva, a büntetést felemelendőnek találtam — összevetve azt más hasonló esetekben kiszabni szokott büntetési tételekkel is — és elrendelőnek találtam az ítéletnek közhírré tételét is, mert az iratokból kitűnik, hogy marasztaltnak nővére ugyanezen gazdaságból már adott volt el hamisított tejet és így a logyasztóközönség kellő felvilágosítása — amint azt a törvény idevonatkozó rendelkezése is célozta — kívánatos. Az elzárás büntetést a fennforgó súlyosbító körülmények dacára sem találtam elrendelendőnek, mert figyelembe vettem azt, hogy marasztalt fiatal és büntetve még nem volt, amivel szemben a kihágás ügy a felemelt pénzbüntetéssel, mint az. ítélet közhírré tételével is kellőképen megtor'oltnak látszik.* * Ez az ítélet kimondja, hogy mikor kell az d8í)ö:XLVI. tc. 3. §-ának. a) pontja alapján ítélkezni. Érdekes abból a szempontból is, hogy megelőzni iparkodik a tejhamisítóknak a nagyobb büntetés alól való kibújását. A. tejhamisítók ugyanis tudják, hogy másodszori esetben a közhírré tétel elrendeltetik, azért igen gyakori, hogy az egy családbeliek fölváltva mindig mással vitetik bea hamisított tejet, hogy ilykép az illető, mint első ízben büntetett szerepeljen. A miniszter egy ilyen esetben a közhírré tételt elrendelte, hoiiy ilykép ezeket a ravasz visszaéléseket megakadályozza.