Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
8r; Közigazgatási Döntvénytár. okt. 9. napján megtartott tárgyaláson a felperes beismerte alperes azon állításának valóságát, hogy 1945/16-ban csak 750 hl szeszt termelt s ezért levonva a szállított 185 hl-t, keresetét leszállította, alperesnek 565 hl szesz szállítására való kötelezését kérvén. Alperes a kereset elutasítását és azt kérte, hogy viszontkeresete tolytán felperes 21,000 K tőke és jár. megfizetésére köteleztessék azon az alapon, hogy az 1914/45-ben általa szállított szeszért ily összeggel fizetett kevesebbet a felperes annál az összegnél, mely az ellenérték helyes és szabályszerű megállapítása esetén fizetendő lett volna. Ha ugyanis íelperes az 1914/1915. évi campagne végén 1915 aug. 31-én létezett szeszkészletét az akkor érvényben volt 130 K-s hatósági áron értékesítette volna, akkor a termelőknek az A) alatti 5. pontja értelmében kifizetendő átlagár a kontingens szeszért hl-ként tényleg kifizetett 83 K 75 t-rel szemben 110 K lett volna, mely különbség hl-ként az alperes javára is mintegy 27 R-t, az általa 1914 1915-ben szállított 800 hl után 21,600 K-t tett volna ki stb. Alperesnek a keresettel szemben támasztott összes kifogásai alaptalanoknak találtatván, a keresetnek helyt kellett adni. 1915 16. évi termelési időszakból származó szesz az alperesnél már nem található; alperes maga adta ugyanis elő és ezt leiperes is beismerte, hogy az 1915/16-os lőzésű szeszt másnak eladta és tényleg leszállította. Ily szesz szállítására való kötelezés tehát előreláthatóan céltalan lenne, mert a marasztalás tárgya alperesnél nem volna megtalálható. Abból, hogy alperes a szerződés megszegésével az 1915/16-os termelésű szeszét másnak adta át, nem folyhatik, hogy a kereset elutasíttassék. Igaz ugyan, hogy alperes 1915/16-os termelésű szeszt tartozott szállítani s hogy ennek a szállításával van késedelemben, ámde a mindennek jelentősége csak az, hogy alperes csak annyi szeszt tartozott a felperesnek szállítani, amennyit 1915/16-ban tényleg termelt s hogy a szállításnak a termelési évad folyamán kellett megtörténnie; nem jelenti azonban azt is, hogy a szerződés tárgya ezáltal kizárólag az 1915/16-os termelésű szeszre korlátoztatott oly értelemben is, hogy a felperes, ha a teljesítés lehetősége megvolt, de alperes hibájából vált lehetetlenné, csakis kártérítést követelhet. Az, aki saját termelését eladja s a meglévő termelést vagy annak egy részét nem szállítja a vevőnek, nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy az ügylet tárgyát egyedi árú képezvén, a vevő tőle csak kártérítést követelhet, ha a szerződés tárgya az ő hibájából már nincs meg, hanem az ilyen eladó köteles a vevő kívánságára ugyanazon fajbeli más árút