Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

7D Közigazgatási Döntvénytár. ság adóügyi bizottsága elutasította azzal az indokolással, hogy az adóalap emelkedésével az adónak is emelkedni kell. Az elutasító határozat ellen beadott panaszt a bíróság alaposnak találta. Az 1875. évi XXIX. törvénycikk 34. §-a a IV. osztályú kereseti adó alapja tekintetében akként rendelkezik, hogy az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban ez a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a kereseti adó. Az 1913. évi VI. törvénycikk 2. §-a hatályban tartotta az 1883. évi XL1V. törvénycikk 11. §-ának 3. b) pántját, amely szerint a IV. osztályú kereseti adó egy év tartamára való érvénynyel vettetik ki, a 13. §. d) pontját, amely akként rendelkezik, hogy az egy év tartamára érvényes ÍV. osztályú kereseti adó kivetésének alapja az adózók bevallása és a hivatalos ulon szerzett adatok és a 18. §-át, amely szerint az adókivetésnek minden esetben úgy kell történnie, hogy a pénzügyigazgatóságnak a bevallások (kimutatások) alapján egyénenként kiszámított adóról szóló kivetési lajstromot a községházánál előre kihirdetendő 8 napra közszemlére kell tenni. Az évről-évre kiadott pénzügyminiszteri rendeletekben a IV. osztályú kereseti adó kivetési idejéül rendszerint február hónapja van megjelölve, tehát az előző évi állapottól eltekintve az idézett törvények szerint legtovább csak a február havi állapot szerint kiszámítható illetmény lehet áz ugyanazon évi adóalap. Ezekből a törvényes rendelkezésekből tehát arra a követ keztetésre kell jutnunk, hogy általában a kivetés időpontjában ismert adóalap után kivetett IV. osztályú kereseti adót az adóév folyamán megváltoztatni nem szabad. Erre a megállapodásra kell jutnunk annál is inkább, mert a törvények sem az évközi változások bejelentésére, sem pedig az évközi változások esetén az adókivetés megújítására nézve nem rendelkeznek. Másrészt azonban az 1912. évi LIII. törvénycikk 24. §-ának 1. a) pontja szerint a királyi pénzügyigazgatóságok elrendelik az egyenes adótartozás összegének helyesbítését, illetőleg leírását többek között az adótárgy megszűnése esetén is: tehát új adóelőírásnak akkor van helye, ha a régi tárgy megszűnik s új adótárgy keletkezik vagyis változás történik az adó tárgyában. Az adóalapban való változás azonban ilyen jogkövetkezménnyel felruházva nincs. A kérdés súlypontja eszerint az adótárgy és adóalap helyes megkülönböztetésében rejlik.