Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

40 Közigazgatási Döntvénytár. laiiak kellő tampontól arra, hogy e cselekmények egy bűncse­lekménynek tekintessenek : minélfogva az ily külön cselekmények miatt, ha az egyenkint megítélhető kár 60 K-t nem halad meg, mint kihágások miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás (1915 dec. 6. Hb. 52. sz.). 68 1915.) Az 1879 : XL. tc. 36. §-ában meghatározott ki­hágás tényálladékát oly jelvények nyilvános használata állapítja meg, amelyeknek használatát azért, mert azok az állam és tör­vényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgál­nak, miniszteri rendelet tiltja. Nincs oly miniszteri rendelet, amely a szerb Szokol-egyesü­let jelvényének nyilvános használatát az említett okból tiltaná, mihezképest ily jelvény viselése nem meríti ki a Kbtk. 56. § ába ütköző állam elleni kihágás fogalmi körét, hanem az 4885. évi (>2,693. sz. belügyminiszteri rendelettel alkotott kihágás tényálla­déki elemeit tünteti fel és miatta az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik (1915 dec. 6. Hb. 64. sz.). 69/1915.) Nincs hatásköri összeütközés, ha az ügyben bíró­ság nem, hanem közigazgatási hatóság és ügvészség járt el (1915 dec. 6. Hb. 72. sz.). 7(> 1915.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság az ügyet a közigazgatási bírósághoz tette át, a közigazgatási bíróság pedig a jogorvoslatot visszautasítván, az ügyet hatáskörébe tar­tozónak ismerte el. (1915 dec. 13. Hb. 47. sz.). 71 1915.) Megvan az ügyazonosság, ha a miniszter részé­ről bemutatási záradékkal ellátott alapszabályok szerint működő egyesületet a cégbíróság szövetkezeti szervezkedésre és cégbe­jegyzésre kötelezte. A hatásköri összeütközés már abban az időpontban felmerül, amikor a rendes bíróság a közigazgatási hatóságéval ellentétes ér­demi határozatát meghozta, minthogy pedig az ily felmerült hatás­köri összeütközés az eljárás folytatását és az érdemi határozat jogerőre emelkedését felfüggeszti, nem akadályozza a közigazga­tási hatóság hatáskörének megállapítását az, hogy a rendes bíróság érdemi határozata a bírósági eljárás szerint jogerőre emelkedeit. Mivel kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg nem foglalkozik, nem kereskedelmi társaság és ezért nem rendes bírósági (cég­bírósági) hanem közigazgatási (miniszteri) hatáskörbe tartozó fel­ügyelet alá esik az oly egyesület, amely tagjainak a jótékonyság

Next

/
Thumbnails
Contents