Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. áron felüli árúsílása miatt, az 56,000/914. 13. M. rendelet 4. §-a, illetve a 8682/914. M. E. rendelet 8. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terheltek fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A kerületi kapitány első­fokú ítélete részbeni változtatásával hozott másodfokú büntető ítétet L. B. terheltre vonatkozó részében indokainál fogva hely­benhagyatik, 0. B. terheltre vonatkozó részében pedig helyben­hagyatik azzal, hogy terhelt azon beigazolt cselekménye, mely szerint a K.-féle cégnek nulláslisztre q-kint 86 K árban tett aján­latot, még abban az esetben is, ha mint megbízott járt el, ma­gában foglalja a 8682 914. M. E. rendelet 8. §-ába ütköző ki­hágás tényálladékát, mely szerint lisztnek a megállapított maxi­mális áron felüli árúsílása tilos. A hivatkozott rendelet alapján kiszabott büntetése azonban, tekintettel büntetlen előéletére és azon körülményre, hogy ezen most részletezett és feljelentés tárgyát nem képezett, de a kihágás tényálladékát megállapító cselekmény elkövetését igazoló bizonyítékot önszántából bocsáj­totta a rendőri büntetőbíróság rendelkezésére, miáltal az anyagi igazság kiderítését előmozdította, a kbtk. 21. §-ának alkalmazá­sával 2 napi elzárás helyett 40 K és még behajthatatlanság ese­tében 3 napi elzárásra átváltoztatandó 60 K pénzbüntetésben állapíttalik meg. 21. A tisztítópamut- és műgyapotgyár felállítása telepengedély alá nem esik. (Kereskedelemügyi miniszter 69,091/1915. sz. határozata.) S. város tanácsa az elsőtokú iparhatósági véghalározattal egybe­hangzó másodfokú véghatározatában W. S. w-i cégnek S.-ban létesítendő tisztítópamut- és műgyapotgyár felállítására a végha­tározatban felsorolt kikötések mellett iparhatósági telepengedélyt adott. Ezt a véghatározatot S. vármegye alispánja és P. K. p-i lakos részéről a törvémes határidőben beadott fellebbezések kö­vetkeztében a kereskedelemügyi miniszter mint harmHdfokú ipar­hatóság felülbírálat alá vette. Ennek eredményéhez képest azt az annak alapjául szolgált elsőfokú véghatározattal és az egész eljá­rással együtt megsemmisítette, mert a szóbanlévő vállalat sem az 1884: XVII. tc. 25. §-ában felsorolt, sem az e törvény alap­ján kiadott miniszteri rendeletekkel telepengedélyezési eljárásra kötelezett ipartelepek fogalmi körébe nem vonható.

Next

/
Thumbnails
Contents