Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 7 meri az illeték az összes kicserélt részvények névértéke után jár. Ámde az illetéki díjjegyzék 89. tétel B. 2. a) és c) pontjainak rendelkezéséből kétségtelen, hogy a részvény kibocsátása alkalmával fizetendő illeték nem a részvénypapirnak, mint okiratnak, hanem a társasági szerződésnek, mint jogügyletnek az illetéke. Az illetéki díjjegyzéknek ezt az alapelvét az 1869: évi XVI. te. 7—9. §-ai nem érintették, minthogy ezek a törvén)helyek csak az illeték lerovásának módját szabályozták és így a szóbanforgó illetéket ma sem lehet másnak, mint a társasági szerződés után járó jogügyleti illetéknek tekinteni. A közigazgatási bíróság joggyakorlata is ezen az állásponton fejlett. E bíróság ugyanis kimondotta : hogy a részvények azon része után, amelyet a társaságba vitt ingatlan vagyon ellenértéke fejében a/ ingatlan előbbi tulajdonosainak engednek át, a 89. tétel I. 3. jegyzete szerint járó 4 3%-os vagyonátruházási illetéken felül fokozatos illeték nem követelhető. Kimondotta továbbá, hogy abban az esetben, ha a meghatározott időre alakult részvénytársaság a lejárt társasági szerződést meghosszabbítja, az illetéki díjjegyzék 89. tétel I. pontjában megszabott illetéket akkor is köteles megfizetni, ha új részvényekel nem bocsát ki. Ennek az álláspontnak okszerű következménye, hogy abban az esetben, ha egy már fennálló társaság alapszerződéséi csak annyiban változtatja meg, hogy alaptőkéjét, vagyonbetétjét szaporítja, ezzel oly részleges ügylelújílás jön létre, amely új társaság keletkezését nem vonja maga után és így nem ad jogot arra, hogy az illeték alapjául újból az egész vagyonbetét, tehát az az összeg is vétessék, amely után már egyszer az illetéket a társaság megfizette. Ezekből az okokból tehát ki kellett mondani, hogy az alaptőke oly módon való felemelése esetén is, amikor a részvénytársaság a régi részvényeket nagyobb névértékű új részvényekkel cseréli ki, illetéket csakis az alaptőke szaporulata, vagyis az 1869 : évi XVI. tc. 7- 9. § ainak alkalmazása mellett, a régi és az új részvények névértéke között mutatkozó többlet után lehet követelni. í). A váltónak bekebelezése következtében pótlandó (második fokozatú) illetéket csak a bekebelezést kérő váltóbirtokostól lehet követelni.