Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 5 5. Az óváslevél, habár a váltómásolal a hátlapjára van vezetve, egy mellékleti bélyeg alá esik. (Közigazgatási bíróság 9457 1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és az illetéknek törlését elrendeli. Indokok: Panaszos sommás váltókereset másodpéldányához csatolt váltóóvás és annak hátlapjára vezetett váltómásolatra egy mellékleti bélyeget adott, mely okból a másolat egy mellékleti bélyeg hiánya miatt megleleteztetett. A leletfelvételnek és ezen az alapon kiszabott i'letéknek azonban megállható alapja nincsen, mert az 1878 : XXVII. tc. 90. §-a szerint a váltóóvásnak magában kell foglalnia a váltó hű másolatát. A váltómásolat tehát az óvásnak alkotó részét képezi, az a váltóóvással egy bélyogköteles okiratnak tekintendő, minélfogva az csak egy mellékleti bélyeggel volt ellátandó. 6. Az a jegyzőkönyv, amely csupán annak bejelentését tartalmazza, hogy valamelyik peres fél képviselője hadbavonult, illetékmentes. (Közigazgatási bíróság 11,148/1915. P. sz. A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, 2 K bélyeg értékének visszatérítéséi elrendeli. Indokok: Jogszabály, hogy a hivatalos ténykedést vagy hivatalos cselekményt tartalmazó jegyzőkönyvek bélyegmentesek. Az a jegyzőkönyv, amelyen a panaszos a visszatéríteni kért illetéket lerótta, az alperesnek azt a bejelentését tartalmazza, hogy az alperesi képviselők hadba vonullak. Ily esetben pedig az 1914 : 9146. M. E. sz. második moratóriumi eljárási rendelet 2. §-a értelmében az eljáró bíróság köteles az eljárást hivatalból felfüggeszteni. A jegyzőkönyv pedig csupán ennek a megállapítását tartalmazza s azért utána a fenti jogszabály értelmében illetéket követelni nem lehet.