Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási döntvénytár. 3 értelmében ugyanis a lakáspénzt a nős alkalmazottakon kívül azok tartják meg, akiknek gyermekük van és háztartást visznek, valamint a családi pótlékban részesülők. Ebből azonban okszerűen következik, hogy azoknál az alkalmazottaknál, akiknek gyermekük van és háztartást visznek, a gyermeknek a háztartáshoz kell tartoznia, hogy az alkalmazottá lakáspénz megtartására igényt tarthasson, ami a jelen esetben nem is állíttatott. 3. Az értékcsökkenési tartalékalapból elvont összeg adó alá vonandó, ha azt a társaság nem fordítja tényleg az épületek és felszerelések pótlására. (Közigazgatási bíróság 3885/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panaszos gyárépületének értékéből az értékcsökkenési tartalékalapból vett 146,047 K 27 f összeget leírt. A panaszolt határozat ezt az összeget adó alá vonta azzal a megokolással, hogy ez az értékcsökkenési alap az 1875 : XXIV. tc. 4. §-ának 6. pontjában említett rendeltetéstől elvonatolt. Panaszos ezzel szemben azt vitatja, hogy az értékcsökkenési tartalékalap épúgy a gyárépület, mint a gyáríelszerelés értékének csökkenését van hivatva fedezni és e címen kérte az említett összeg adó alá vonásának mellőzését. Szerinte az épület jelenleg teljesen értéktelen és csak a helyes könyvelés követelményeinek telt eleget, amidőn a leírás útján a gyár ériékét a normális torgalmi értékkel összhangba hozta. Panaszos ez érvelését alaposnak elfogadni nem lehetett. Mihelyt panaszos az értékcsökkenési tartalékalapból összegeket kivesz és ezzel azokat eredeti rendeltetésüktől elvonja, az 1875: XXIV. tc. 4. §-ának 6. pontjában biztosított levonás jogosultsága megszűnik. Az épület értékéből telt ilymérvű leírás nem jelent egyebet, mint hogy e leírás folytán a társulat az adó alapjául szolgáló év jövedelmét a leírt összeggel csökkentette és így semmi törvényes ok sincsen arra, hogy a vitatott összeg adó alá ne vonassék. 1*