Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Az országgyűlési képviselő tiszteletdíja nemcsak adómentes, hanem úgy az adókötelezettség megállapítása (a 20,000 K-t meghaladó jövedelem elérése), mint az adókulcs fokozása szempontjából nemlétezőnek tekintendő. (Közigazgatási bíróság 1915. évi 21,595. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és a pótlék megfizetésének kötelezettsége alól fölmenti. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság mindenben a bevallás adatait fogadva el, a panaszos összes jövedelmét 25,500 K-ban állapította meg. Levont ebből 2260 K adót. Az így előálló 23,240 K-ból leszámítolta a 6400 K képviselői tiszteletdíjat, mint adómentes jövedelmet s azután 16,840 K adóalapra 530 K adót és 1%-os pótlékot vetett ki. A panaszos sérelmesnek tartja, liogy bár adóköteles jövedelme a 20,000 K-t nem haladja meg, jövedelmi adóval és pótlékkal mégis megrovatolt. Ez a bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1909 : X. le. 5. §-ának 1. pontja ugyanis kimondja, hogy az országgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok nem esnek jövedelmi adó alá. Ugyanennek a törvénynek 6. §-a pedig csupán az 5. §. 7—9. pontjaiban adómentesnek nyilvánított jövedelmekel rendeli az adóköteles jövedelmekhez hozzászámítandóknak, abból a célból, hogy a jövedelmi adó — a magasabb adókulcs érvényesülése érdekében — az adóköteles és az adómentes jövedelem együttes összege alapján számíttassék ugyan ki, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső aránylagos rész írassék elő. Ugyanennek az eljárásnak az alkalmazását rendeli el az 1914 : XLVI. tc. 11. §-a is a IV. oszt. kereseti adó alá eső Közigazgatási Döntvénytár. X. 1