Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Közigazgatási Döntvénytár. 201 munkaképességével megkereshető jövedelem, hanem kárául egyedül a baleset kori keresményének a munkaképességcsökkenés fokának megfelelő százaléka jelentkezik. (Kúria 1916 márc. 14. Bp. VI. 8938/1915. sz.) 230. Az új állásra kinevezett állami alkalmazottak háborússegélyüket nem vesztik el. (Minisztertanács 1916 máj. 23.) Az 1916. évi jan. 1-ével megállapított egyszeri háborússegély folytatólagos részleteinek élvezetében meghagyandók azok a közszolgálati alkalmazottak is, akiknek 1916 jan. 1-én élvezett rendszeres illetményeik később abból az okból szüntettettek be teljesen, mert az illetők kinevezés vagy választás folytán valamely más közszolgálati alkalmazást nyertek, amely új alkalmazás szintén az 1915 : XXII. tc. értelmében háborússegélyre igényt adó alkalmazások közé tartozik; feltéve, hogy az átlépés az egyik szolgálatból a másikba közvetlenül és megszakítás nélkül történt. Megszakításnak nem tekinthető, ha a két szolgálat közé eső s tényleges közszolgálatban nem töltött idő harminc napot meg nem halad. Az 1916 jan. 1-én volt állapot szerint jogerősen megállapított egyszeri segély összege változatlan marad; annak az új alkalmazásban járó rendszeres illetményekkel együtt kifizetésre kerülő részletei azonban az 1915 : XXII. tc. 3. §-ában foglalt határozmányoknak szem előtt tartása mellett annál az igazgatási ágnál számolandók el a vonatkozó évek állami zárószámadásaiban, amely igazgatási ág terhére az alkalmazott rendes illetményei is elszámoltatnak, illetve, amely igazgatási ágnál szoktak utalványoztatni az állami ellátmányok amaz alap, iskola stb. részére, amely az alkalmazott rendes illetményeit fizeti. Ehhez képest a szóbanforgó esetekben az alkalmazott régi állásában a háborússegély a rendszeres illetményekkel együtt szabályszerűen beszüntetendő, a segélynek még hátralékos részletei pedig az új alkalmazásban járó rendes illetményekkel együtt teendők újból folyóvá.