Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 177 méterre 6 négyzetméter burkolat esvén, az ingatlantulajdonos egy méter homlokzathossz után két négyzetméter burkolásköltséget tartozik fizetni, vagyis 420 K 76 fillért. Az ingatlanok homlokzatméretei, melyek a járulék kivetésénél alapul vétettek, az elsőfokú határozatban fel vannak tüntetve, ezek ellen panaszos kifogást nem emel. Az az érvelése pedig, hogy a burkolási járulék kiszámításánál alapul vett egységárat nem ellenőrizheti, figyelembe nem jöhet, mert panaszos a községnél kétségkívül betekinthette a burkolás körül felmerült költségeket igazoló iratokat, ha a kivetéssel szemben ez irányban a képviselőtestület megállapításának helyessége ellen aggályai voltak. Az eredeti 5015 K 73 t-es kivetés az elsőfokú határozattal 4490 K 65 f-re azért szállíttatott le, mert a községi képviselőtestület később kimondotta, hogy a saroktelkeknél is csak a telek utcai vonalának hossza után lehet a burkolási költséget kivetni, az utcai keresztezések pedig figyelmen kívül hagyandók. A burkolási járulék és az ebből évenként fizetendő százalék a fent jelzett egységárat és az elsőfokú határozatban feltüntetett mértéket alapul véve helyesen lett kiszámítva. 205. A háborús-segély a beszerzési előleg törlesztésére sem vehető igénybe.* A tisztviselő fellebbezése folytán az ügyet a pénzügyminisztérium felülvizsgálta és 1916. évi 24,674. sz. rendeletével az igazgatóság határozatát megváltoztatva, utasította az igazgatóságot, hogy az eddig visszatartott háborús-segélyt nevezettnek azonnal utalja ki, fizetésére a beszerzési előleg kifizetése után beérkezett letiltásokra illetményeiből semmit se vonjon le mindaddig, amíg a tisztviselő jelenlegi beszerzési előlegtérílménye törlesztve nincsen, illetve míg a beszerzési előleg előtt érkezett letiltás a beszerzési előleg levonásának tartama alatt kiegyenlítést nem nyerne. Megokolásában a minisztérium kimondta, hogy az 1915. évi XXIÍ. tc. 2. §-a értelmében a háborús-segélyt sem magán-, sem állami követelések, vagy köztartozások lejében lefoglalni nem lehet. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a háborús-segély * A tisztviselő illetményére úgy a beszerzési előleg engedélyezése előtt, mint az engedélyezés után végrehajtást vezettek. A végrehajtást az illető hivatal akkép foganatosította, hogy a háborús-segélyből a beszerzési előleget törlesztette, a fizetésnek a beszerzési előleg fedezetére rendelt részét pedig a törvény korlátain belül a hitelezőnek kiadta. így a tisztviselő háborús-segélyt tulajdonképen n«m kapott. Közigazgatási Döntvénytár. X 12