Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 165 19Í*. nEgyéb jövedelem*, e jövedelem tüzetesebb megjelölése nélkül, meg nem állapítható. (Közigazgatási bíróság 21,710/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak annyiban helyet ad, hogy a panasz tárgyává tett határozatot feloldva, az adófelszólamlási bizottságot új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság a panaszosnak a jövedelmét úgy a bevallástól, mint az összeíró bizottság adataitól eltérően állapította meg és a főbb jövedelmi források eredményéhez még 1000 K «egyéb jövedelmet)) adott hozzá, amely eljárás következtében állott be a panaszosnak jövedelmi adókötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a panasz tárgyává tett határozatbán az «egyéb jövedelemi) nincs névszerint felsorolva, oly módon, miként arra a jövedelmi adóról szóló végrehajtási utasítás 36. §-ának V. F. pontja a törvény célzatának megfelelően rámutat; figyelemmel továbbá arra a körülményre, hogy a határozat a levonható tételeket sem részletezi: az ügy végső fokon érdemlegesen el nem bírálható. Ennélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. 194. Ha az okirat második példányára nincs rávezetve az a bizonyítvány, hogy az első példányon a szabályszerű illeték lerovatott, az illeték háromszorosan fölemelt összegben jogosan követelhető. Ha azonban a fél a szabályszerű lerovást később igazolja, az első példányon lerótt illeték beszámítandó. (Közigazgatási bíróság 8104/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet adva, — a felemelt illetékbe 19 K-nak a beszámítását elrendeli — ezen túlmenő részében a panaszt elutasítja. Indokok: A szóbanforgó haszonbérleti szerződésnek beszerzett első példányán le van ugyan róva a megfelelő 20 K fokozatos illeték, de a leletezett másodpéldányon csak 1 K bélyeg van s nincsen rávezetve az illetékkiszabó hivatalnak az a bizo-