Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

158 Közigazgatási Döntvénytár, délydíjnak és a kihágás tartama alatt elért nyers jövedelem 10%-ának megfizetésére kötelezte. Terhelt részéről a törvényes határidőben beadott fellebbezés következtében a kereskedelemügyi miniszter felülbírálat alá vette s ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbírósági ítéletet megváltoztatta és terheltet az ellene emelt- kihágás vádja és következményeinek terhe alól (elmentette. Indokolás az, hogy terheltnek az a cselekménye, hogy ((mélyen leszállított árak» szövegű hirdetés mellett folytatott árusítás, az 1884 : XVII. tc 54. §-ába ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg. Az ilyen szövegű hirdetések ugyaDis tapasztalás szerint a székesfőváros közönségét tömeges és gyors vételre nem ingerlik. 185. Munkásoknak a szokottnál magasabb munkabér ígérése mellett történt felfogadása az'19H. évi 5600. B. M. eln.sz. rendeleibe ütköző kihágás tényálladékát nem foglalja magában. (Belügyminiszter 1916. évi 562. sz. határozata.) H. S. ellen, munkabérnek indokolatlanul való fölemelése miatt, az 5600/914. B. M. sz. rendelet 1. §-ába ütköző és 4. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete megváltoztatik és terhelt az ellene emelt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetik, a felmerült 9 K eljárási költség pedig a hatósági pénztár terhére állapítlatik meg. Ugyanis az 5600/914. B. M. sz. rendelet 1. §-a szerint az élelmiszerek és az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló egyéb cikkek árát, vagy az ezek körül szükséges szolgáltatások díjazását aránytalanul magas összegben megszabni nem szabad. Ezen rendelkezés azonban csakis az élelmiszerek és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek forgalomba hozatalánál, illetve a szolgáltatások vállalásánál felmerülő árkövetelésekre vonatkozik, nem vonatkozik azonban egytútal a vevők, illetve a munkaadók által eszközölt árígéretekre is. Mindezek folytán terhelt azon cselekménye, hogy a szokottnál magasabb munkabér ígérése mellett fogadott fel munkásokat, az 5600/914. B. M. sz. rendelet 1. §-ába ütköző kihágás tényálladékát magába nem foglalja, miért is a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentendő volt.