Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Közigazgatási Döntvénytár. volna megállapítani, nem pedig azért, mert ezen költségek fentiek szerint sem a főszolgabíró, sem pedig az őt helyettesítő szolgabíró által nem lévén felszámíthatok, azok viselésében marasztalni természetszerűleg senkit sem lehetett. 181. Aki, kivándorlás céljából úllevél nélkül útrakel, a jogosulatlan kivándorlás elkövetése befejezettnek tekintendő már azon község területén, ahonnan a kivándorló útnak indult. (Belügyminiszter 1913. évi 8874. számú hntározala.) L. M. ellen, kivándorlás céljából útlevél nélküli utrakelés miatt az 1909:11. tc. 40. §-a alapján folyamatba tett kiliágási ügy a kivándorlási biztos fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harinadiokú ítélet hozatott: A m. kir. határszéli rendőrkapitányi elsőfokú ítélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet indokainál fogva helybenhagyatik azzal a változtatással, hogy a kiszabott pénzbüntetésnek a községet illető felerésze Sz. község részére állapíttalik meg. A kiszabolt pénzbüntetés felerésze azért volt Sz. község részére megállapítandó, mert annak megállapítása, hogy az 4909 : II. tc. 40. §-a alapján kiszabott pénzbüntetéseknek a községet i lető felerésze mely községet illeti, a kivándorlás elkövetési helyének ineghalározásától, mint adolt esetenként eldöntendő kérdéstől függ. A kivándorlás ténye megállapítást nyer azon cselekmény által, ha valamely személy kivándorlási szándékának megvalósítása végett lakó vagy tariózkodási helyéről eltávozik. Ez jut kifejezésre a most idézett törvényszakaszban is, amikor ezen szakasz az útlevél nélkül való kivándorlás elkövetését megállapítottnak rendeli azon tény által, hogy az illetőútlevél nélkül kivándorlás céljából útra kelt. A kivándorlás elkövetése tehát befejezettnek tekintendő már azon község terül ténr ahonnan a kivándorló útra indult. Miután pedig az 1901 :XX. tc. 23. §-a szerint a kihágási büntetéspénzek azon községet illetik^ melynek területén a kihágás elkövettetett, ennélfogva az elől idézett törvényszakasz alapján kiszabott pénzbüntetés felerésze is nem P. városát, melynek területén a kivándorló a kivándorlási szándékát megvalósító útja közben feltartóztatlatott, illetőleg mint amelynek hatósága terhelt felett ítélkezett, hanem Sz. községet illeti, ahonnan a kivándorló kivándorlási szándékkal útra kelt