Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Közigazgatási Döntvénytár. 153 vényhatósági bizottságának M. rendezett tanácsú város által fellebbezéssel megtámadott azt a határozatát, amely szerint a bizottság megengedte, hogy a f—i község közlekedési (vicinális) közút iránya akként változtaltassék meg, hogy az útvonalnak a kőbányáktól az állami közútig terjedő szakasza elhagyatván, az út a kőbányák előtt az I. folyó áthidalásával kapcsoltassék össze F. községgel. Egyúttal a bizottság azt is kimondotta, hogy a felhagyandó útszakasz, mint mezei közös dűlőút lesz a jövőben azon község által, amelynek határában fekszik, fenntartandó s kezelendő. Értesítem a közönséget, hogy az idézett közgyűlési határozatot az ellene közbevetett fellebbezés alapján az 1890:1. le. 36. §-a alapján felülbírálat alá vévén, annak eredményéhez képest a határozatnak a vicinális közút jelenlegi vonalvezetésének megváltoztatására vonatkozó részét helyes indokainál fogva, illetőleg a járási főszolgabírónak előterjesztésében foglallak figyelembevételével a fellebbezés elutasítása mellett azzal az értelmezéssel hagyom jóvá, hogy a kőbányáktól az állami közútig terjedő útszakasz a vicinális közútak hálózatából kihagyatik és az új útszakasz e közútak hálózatába felvétetik. A közgyűlési határozatnak azt a részét azonban, amellyel a bizottság a felhagyott vicinális közútszakasznak mezei közös dülőúttá való minősítését határozta el, mint törvényes alap nélkül hozottat, ezennel megsemmisítem, mert a törvényhatósági bizottság jogköre az 1890:1. tc. halározmányaiból kifolyólag egy vicinális közúti jellegétől megfosztott útvonalnak a mezei közös dűlőutak hálózatába való felvételére ki nem terjedhet. Felhívom a közönséget, hogy ezen elhatározásomról fellebbező rendezett tanácsú városi azzal értesítse, hogy a vicinális közút állagának fentiek értelmeben történt megváltoztatása folytán — amennyiben a város az érdekeltségnek, valamint az építéskezelés és fenntartás költségeihez való hozzájárulás százalék arányának jelenlegi megállapítását magára nézve sérelmesnek tartja — módjában áll annak megváltoztatását a vármegye alispánjától kérni és az alispán által e részben hozott elsőfokú határozat ellen annak idején a vármegye közigazgatási bizottságához fellebbezni és végső fokban a m. kir. közigazgatási bíróságnál panasszal élni. 180. Út rendőri kihágási ügyekben eljárt szolgabíró sem napidíjat, sem útiköltséget fel nem számíthat; ellenben készkiadásait a főszolgabíróval szemben