Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 147 tétében a 174,774/914. sz. belügyminiszteri rendeletben foglalt rendelkezések irányadók. A hadiszolgáltatási törvényből kifolyólag működni hivatott bizottságoknak tehát a hadikárok megbecslésével vagy megvizsgálásával foglalkoznia nem kell. A 18,800/914. eln. 2.0/6) sz. körrendeletem nyolcadik bekezdésében foglaltak mikénti értelmezéseképen pedig közlöm a törvényhatósággal, hogy a községenként alkotott, valamint a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak nem a becslés a feladata, hanem a hadiszolgáltatási törvény alapján bejelentett igények felülvizsgálata és az igazolásra szükséges adatok beszerzése, tehát az ügyeknek a döntésre hivatott miniszteri bizottsági tárgyalására való előkészítése. Ha azután az ily bejelentelt igények felülvizsgálatánál az tűnik ki, hogy az igény tekintetében előbb még külön bizottság vagy szakértői megállapítás is lett volna szükséges, az esetben a bejelentés az elsőtokú közigazgatási hatósághoz teendő át, amely a 11,683/914. eln. 20/6) sz. körrendeletem értelmében a bizottsági eljárást lefolytatja. 172. A személyes szolgátat teljesítésére kötelezett egyénnek a helyettes állításból származó önkéntes kötelezettsége csakis addig terjed, ameddig maga is kirendelhető személyes szolgálat teljesítésére. (Honvédelmi miniszter 1915. évi 81,689. sz. határozata B. község elöljáróságának.) Értesítem, hogyha a hadiszolgáltatási törvény 4. §-a alapján személyes szolgálatra kötelezhető egyén igénybe vette a hivatkozott törvény 10. §-ának második bekezdésében biztosított azt a jogot, amelynél fogva maga helyett alkalmas helyettest állíthatott, az e helyettes állításból származó önként vállalt kötelezettsége is csak addig az időpontig terjedhet, ameddig ő maga is kirendelhető személyes szolgálat teljesítésére. Minthogy pedig a népfölkelő bemutató szemlén utóbb alkalmasnak osztályozott egyén személyes szolgálat teljesítésére a hadiszolgáltatási törvény alapján a község által ki sem rendelhető, ily esetben a község elöljáróságának kötelessége a fuvaros, illetőleg mállhásállat-vezető kirendeléséről gondoskodni. Célszerű a már kíntlevő és önként, szerződésileg vállalkozott egyéneket e személyes szolgálatuk folytatására most már a hadiszolgáltatási törvény alapján kötelezni, ha pedig ezek oly korban állanának, hogy a személyes szolgálatok teljesítésére kötelezhetők nem volnának, úgy helyettük az arra kötelezhetők sorából kell másokat 40*