Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 139 (Szabadalmi hivatal bírói oszt. 1916 jan. 27. 17,332/915. S. 7734.) Bejelentési osztály: A fölszólalást visszautasítja, mert az mivel sincsen indokolva, sem pedig abban a fölszólalási alap nincsen megjelölve úgy, hogy eme fölszóialásra a szab. törv. 35. §-a, valamint az új ügyviteli szab. 32. §-a alkalmazandó volt. Bírói osztály: A fölíolyamodásnak helyt ad, a bejelentési osztály határozatát megváltoztatja, a fölszólalást elfogadja. Indokok: A íölfolyamodásnak helyt kellett adni, s ehhez képest a bejelentési osztály • határozatának megváltoztatásával a fölszólalást el kellett fogadni, mert a bejelentési osztály visszautasító végzésének azt az indokolását, hogy a fölszólalás indokolva nincs, s nincs megjelölve az a jogalap, amelyre a fölszólalás alapítva van, a bírói osztály magáévá nem tehette. U. i. a fölszólalásban fölszólaló a bejelentés korlátozását kéri, egyrészt azért, mert a leírás hiányossága folytán a leírás akként is értelmezhető, hogy a desztillálásra használt — köztudomás szerint fémből való — edények is számba jöhetnek katalizálóanyag gyanánt s így e részben a bejelentés szabatosabb fogalmazásra, korlátozásra szorul. Másrészről pedig az írásbeli fölszólalás szövegéből az is megállapítható, hogy a fölszólalás még az «égő olaj» kifejezés szokatlanságára is volt alapítva, azaz arra, hogy a szóbanforgó kifejezésből nem állapítható meg az, hogy ezen égőolajnak nevezett kiindulási anyag alatt voltakép mit is kívánt bejelentő érteni. De nem állhal meg a bejelentési osztály indokolásának az a része sem, hogy a fölszólalás jogalapja nincs megjelölve, mivel a fölszólalás kifejezetten hivatkozik arra, hogy a 35. §. alapján adatott be, ezen szakasz 4. pontja szerint pedig a fölszólalási okok között a 32. §. is föl van említve, s különben is a fölszólalás elbírálásánál a lényeg a fölszólalás tartalma, nem pedig annak a törvény szakaszára való hivatkozása. 162. A «//.)), <U.9, «H. U.y> illetve <aJ. A.» betűkből álló védjegyek keserűvízre és más árúcikkekre alkalmazva nem bírnak megkülönböztető képességgel, amiért ezeknek a védjegyeknek a törlése elrendeltetik.